Könyvtárunk története

A Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum rövid története

Könyvtárunk története szorosan kapcsolódik Főiskolánk történetéhez, amellyel együtt jött létre 1949-ben.

Eger évszázadok óta Felső-Magyarország, majd Észak-Magyarország felsőoktatási központja volt, az Eszterházy Károly által elültetett egyetemi gondolat továbbélését a líceumi és Líceumban való képzés sokszínűsége (orvosképzés, művészeti képzés, jogi képzés, gazdasági képzés, tanárképzés, teológiai képzés) bizonyította. Amikor 1945-ben ez a folyamat megszakadni látszott, az 1948-1949-ben alakult Pedagógiai Főiskola mégis továbbéltette azt.

Könyvtárunk dokumentumállománya – a kezdeti kedvezőtlen könyvkiadási és működési feltételek ellenére – folyamatosan gyarapodott. A könyvek ekkor a tanszékeken kerültek elhelyezésre.

Évekig fel sem merült egy központi könyvtár szükségessége, sokáig függetlenített, szakképzett könyvtáros sem volt.

Csak 1956-ban jött létre a Líceum földszintjén az ún. Központi Könyvtár elsősorban a főiskolai hallgatók kiszolgálására, 3 könyvtárossal. Szintén ettől az évtől kezdte meg működését az Irodalomtudományi részleg is.

Az állomány megalapozására vonatkozóan nincsenek írásos források. A könyvekben található tulajdonbélyegzők alapján azonban megállapítható, hogy sok könyv került főiskolánkra az 1955-ben megszüntetett Budapesti Pedagógiai Főiskola könyvtárából, az Egri Líceumi Jogakadémia könyvtárából, valamint az OSZK Fölöspéldány Központjából.

Ebből az időből valók Könyvtárunknak azok a legrégebbi kötetei is (mintegy 2500 kötet), amely a XVII. századtól 1848-ig reprezentálja a művészetet, az irodalmat és általában a tudományt.

Legkorábbi könyvünk egy párizsi kiadású Justinianus-kötet 1562-ből. Ezt követi Peter Loderecker Dictionarium septem diversarum linguarum című kötetének 1605-ben, Prágában kiadott példánya.

Főiskolánk évtizedekig Észak-Magyarország humán felsőoktatási központja volt, az ország minden részéről szívesen jöttek ide a színvonalas képzést preferáló hallgatók és tanárok.

Akik ismerik a pedagógusképzést, azok tudják, hogy itt minden tudományterület művelésére lehetőség és szükség volt és van. Ehhez igazodott könyvtárunk is, elsőrendű feladatának tekintette az intézményünkben oktatott és kutatott területek fokozott támogatását könyvtári háttérrel. Értékes tudományos gyűjteménye a főiskola tanszékein folyó tudományos kutatómunka eredményeként egy-egy területen országosan is egyedülállóvá vált (pl. bryológia).

Dokumentumállományunk két alkalommal bővült jelentős mértékben.

1989-ben könyvtárunk átvette a Heves megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatósága könyvtárának társadalomtudományi dokumentumállományát, amely közel 70 ezer darabos gyarapodást jelentett, 1995-ben pedig a megszűnt Heves Megyei Szakszervezeti Könyvtár állományából részesülhetett.

Könyvtárunk elhelyezésében is változások történetek.

Az 1989-ben átvett volt Oktatási Igazgatóság épületébe főiskolánk idegen nyelvi tanszékei költöztek, s ésszerűnek tűnt, hogy az épületben lévő könyvtárba az idegen nyelvű dokumentumainkat költöztessük, így megalakult az Idegennyelvi szakrészlegünk.

1991-ben került átadásra a Leányka úti oktatási épülettel együtt, egy ott felépített új, modern könyvtár, amely a Természettudományi szakrészlegünk lett.

1994-ben a könyvtár maradék, társadalomtudományi gyűjteménye a Líceum épületének 2. emeletéről leköltözött a földszintre, annak szinte teljes északi felén nyert megfelelő, szakszerű elhelyezést. Új részlegek kialakítására is sor került, ekkor jött létre a külön Folyóirat-olvasó és a Médiatár. Később a könyvtár előtti téren zárt folyosót kialakítva, ún. Információs-klubövezet kialakítására nyílt lehetőség: ide telepítettük a zajosabb kölcsönzési szolgáltatást, számítógépeket és kártyás fénymásológépet helyezhettünk el olvasóink számára.

Az akkor megszületett könyvtári hálózatunk a következő volt:

1995-ben Könyvtárunk életében fontos eseményt jelentett, hogy az ALEPH integrált számítógépes rendszer segítségével beléphettünk az ország elektronikus vérkeringésébe. Számítógépes katalógusunk ma már közel 200 ezer tételt tartalmaz, és bárki számára elérhető. Igyekszünk jól feltárt irodalommal segíteni az oktató-kutató munkát, a hallgatók tanulását, ezért törekszünk a teljes, analitikus és tárgyszavakkal bőven ellátott leírásra.

Integrált számítógépes rendszerünk nem csak a feldolgozásban, hanem a könyvtári élet minden területén érezteti hatását, megkönnyíti és meggyorsítja nemcsak a feldolgozó munkát, hanem a tájékoztatást, kölcsönzést, a nyilvántartást, statisztikát, stb., alkalmas arra, hogy olvasóink elérhessék és számon tarthassák saját kölcsönzéseiket.

2000-ben új intézményfejlesztési terv került kidolgozásra, amelynek része az a nagy jelentőségű program, amely a könyvtár fejlesztését tűzte ki célul, elismerve azt, hogy csak megfelelő tudományos dokumentumháttér, korszerű technikai eszközök, és az ezekre épülő magas színvonalú szolgáltatások biztosíthatják intézményünk oktatási - kutatási bázisát.

A koncepció lényege volt, hogy növekedni fog a gyűjtemény használati értéke, ha az egy helyen lesz, hisz a szélesebb területet átfogó információ/dokumentum magasabb színvonalú munkát eredményez.

2003-ban került sor – már az intézményfejlesztési terv keretében – az Idegennyelvi szakrészleg beköltözésére a Líceum épületébe.

Ezzel egy időben – pályázati pénzből és az Oktatási Minisztérium támogatásával – született meg a Kutató olvasóterem. A 2003. szeptember 24-én avatott új részleg a Bibliotheca Eszterhazyana nevet kapta. Az új könyvtárrészleg egy újabb szolgáltatás bevezetését is jelentette. Célunk az volt, hogy teret teremtsünk az elmélyült kutatásra, tanulásra. Az 1945 előtti dokumentumállomány került itt elhelyezésre, amelyet addig csak zárt raktárban tudtunk tárolni. Itt került elhelyezésre a könyvtári szakirodalom, és az iskolatörténeti gyűjtemény. A többségében helyben használható dokumentumállomány a csöndes, hosszabb idejű kutatást, ill. a kutatókat vonzza, akik itt munkájukhoz a kézikönyveken és bibliográfiákon kívül gyors számítógépeket is találnak.

Az olvasóterem etalon, belsőépítészi megoldásai (Cséfalvay építésziroda), bútorzata (Simon Asztalosipari Kft.) tökéletesen alkalmazkodik a barokk környezethez, büszkék vagyunk, hogy mindkét cég a helyi, egri művész-mesterek sorát gyarapítja.

2006-ban a könyvtárfejlesztési terv befejező szakaszaként a Kutató olvasóterem folytatásaként elkészültek azok az olvasótermek, melyekbe az Irodalomtudományi és az Idegennyelvi Szakrészlegeink költöztek. A Természettudományi részlegünk új helye pedig a földszinten, a korábbi Idegennyelvi részleg helye lett.

A költözéssel befejeződött a beruházás, könyvtárunk a Líceum impozáns, muzeális épületében, immár egy helyen működhet tovább. Úgy gondoljuk, hogy könyvtárunk – országos szinten is – elsősorban arra lehet nagyszerű példa, hogy régi, muzeális épületben milyen módon lehet megteremteni a legmodernebb könyvtári szolgáltatásokat akkor, amikor az épületi adottságok meghatározzák és behatárolják a könyvtári munkát.

Szakmai téren az új szervezeti felállásban lehetőségünk van erőink koncentrálására. Egy helyen van a gyűjtemény, biztosítani tudjuk a hosszabb nyitva tartást. Mindezek következtében növekszik és változik a használat.

Újabb változásokat hoztak a 2008-2012-es évek. Fejlesztési terveink és hosszú távú koncepciók alapján számos változás következett be ezekben az években. Ez azonban még nem történelem, hiszen jó néhány folyamat még máig sem zárult le és nem érezteti közvetlen módon hatását. Így ezeket csak röviden, felsorolásszerűen említjük. 2010-ben integrált könyvtári rendszert váltott a könyvtár, amelyre a más programokkal való együttműködés és összehangolás miatt volt szükség. Az új rendszer – e-Corvina – rugalmasan és többé-kevésbé zökkenőmentesen illeszkedett be a könyvtár szolgáltatásaiba. Ezzel együtt megkezdődött a könyvtár infrastruktúrájának és szolgáltatási rendszerének reformja is.

A megújulást jórészt egy pályázatsorozatnak köszönhetjük, hogy szinte minden téren sikerült korszerűsíteni környezetünket és szolgáltatásainkat, amely több tízmilliós forrásfelhasználást jelentett.

Elsőként a TIOP-1.2.3/08/01 „Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra fejlesztése” elnevezésű pályázati konstrukció adott lehetőséget arra, hogy a háttér infrastruktúrát fejlesszük (szerverek, munkaállomások stb.). Ezt követően a TIOP-1.3.1/07/1 „Líceum a természettudományért” című pályázat keretében sor került az integrált könyvtári rendszer cseréjére (e-Corvina), az elektronikus dokumentumtár kialakítására, RFID alapú azonosító rendszer bevezetésére, valamint a könyvtári környezet megújulására. A TÁMOP-3.2.4/08/1 „Oktatást és tanulást támogató elektronikus Szakkönyvtári Partner Portál (e-SZAPPORT)” feladatai már a tartalmi részre koncentráltak, amelynek során könyvtárunk állománya szinte teljes egészében feldolgozásra került és kereshetővé vált az elektronikus katalógusban. Emellett konzorciumi partnereinkkel együttműködve közös katalógust építettünk ki, valamint számos olvasásfejlesztő, ismeretterjesztő foglalkozást tartottunk.

Végül meg kell említeni egy pályázatokon kívüli fontos változást: a könyvtár új nevet kapott, így 2011 decemberétől a Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum nevet viseli.

Az említett pályázati feladatok megvalósítása természetesen számos új szolgáltatást eredményezett, amelyek többsége az elektronikus szolgáltatásokat erősíti, hiszen távlati terveink között egyik legfontosabb feladat a 24 órás szolgáltatások fejlesztése, bővítése. A teljesség igénye nélkül sorolnék fel néhányat. Az elektronikus dokumentumtár folyamatos bővítésével, építésével szeretnénk egyre több elektronikus dokumentumot elérhetővé tenni. Ezen belül egy fontos változás lesz például, hogy a szakdolgozatok a jövőben elektronikus formában kerülnek feltöltésre. Korszerűsödnek a kölcsönzéssel kapcsolatos lehetőségek, az új honlapunk szolgáltatásait egyéni bejelentkezéssel is igénybe lehet majd venni, így mindenki egyszerűen tájékozódhat saját kölcsönzési adatairól. Megújul a tartalomjegyzék-szolgáltatás, amely a könyvtárba érkező kurrens folyóiratok tartalmáról ad tájékoztatást. Az egyes folyóiratok tartalomjegyzékét RSS szolgáltatáson keresztül megrendelheti majd az olvasó. Ezek mellett erősíteni fogjuk a digitalizálási tevékenységet, amelynek során a szöveges dokumentumok mellett minél több képet és mozgóképet is szeretnénk elérhetővé, kereshetővé tenni adatbázisainkban. Megújuló szolgáltatásaink amellett, hogy reményeink szerint kielégítik a főiskola polgárainak igényeit, megbízható és magas színvonalú hátteret biztosítanak a főiskolán folyó informatikus könyvtáros képzés számára is.

Bővült a főiskolai IP címekről elérhető adatbázisok választéka is, ezekről és minden megújuló szolgáltatásunkról hamarosan tájékoztatást fogunk adni mindenki számára, többféle csatornán keresztül is.

Könyvtárunk – a felsőoktatási törvény értelmében is – nyilvános tudományos közgyűjtemény, így minden beiratkozott olvasó igénybe veheti szolgáltatásainkat. Az eddigiekhez hasonlóan most is várjuk városunk lakosait és más települések, intézmények kutatóit, érdeklődőit. Bizonyos szolgáltatásokat ingyenesen használhatnak a külső használók is, némelyek pedig feltételhez kötöttek. Ezekről a könyvtár honlapján, valamint kollégáinktól kaphat tájékoztatást minden érdeklődő.

Más intézményekben tett látogatások során szerzett tapasztalatok alátámasztják, hogy könyvtárunk szolgáltatásai a használókat célozzák és az ő igényeiket hivatottak kielégíteni. Természetesen ez csak úgy lehetséges, ha a használók folyamatos és jobbító szándékú visszajelzésekkel biztatnak minket a fejlesztésekre, a szolgáltatások tökéletesítésére. A Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum dolgozói minden olvasót, használót szívesen fogadnak tudományos vagy ismeretterjesztő jellegű igényeikkel, megkereséseikkel, kérdéseikkel.