Nyelvtudomány, könyvtártudomány, helyismeret

Elérhetőség
Líceum, 211-es és 212-es terem
Bejárat: 212-es terem
Tel.: 36/520-400 (2074)  
Nyitva tartás
Hétfőtől péntekig: 7.30 - 18 óra.
 

 

Általános információk

Munkatársak   
Gál Tibor (tibor.gal@ektf.hu), Kun Zsuzsanna (zsu.kun@ektf.hu), Fülep Ádám (fulep@ektf.hu)
Elérhetőség
Líceum, 211-es és 212-es terem
Bejárat: 212-es terem
Tel.: 36/520-400 (2198)  
Nyitva tartás
Hétfőtől péntekig: 7.30 - 18 óra.
A nyitvatartás a szorgalmi időszakra vonatkozik, az ettől eltérő nyitvatartási rendről a könyvtári hírekben tájékozódhat a honlapunkon. A 211-es és a 212-es terem tanteremként és oktatói szobaként is szolgál. Ha a teremben órát tartanak, akkor onnan könyvet nem tudunk kiadni. A korlátozott nyitvatartás miatt a nyelv- és irodalomtudományi gyűjteményben (214-es terem) tartunk ügyeletet.  
Gyűjtemény
Könyvtártudomány, bibliográfiák. Helyismereti és helytörténeti kiadványok. Intézménytörténeti művek, főiskolai évkönyvek és tudományos közlemények. Muzeális könyvek.
Különgyűjtemény
Churchill-gyűjtemény, Ottovay László-gyűjtemény, Régi könyves gyűjtemény.
Szolgáltatások
Kölcsönzés, helyben használat, tájékoztatás. Beiratkozás és késedelmi díjak kifizetése a 113-as könyvtári teremben történik. A könyvtártudományi folyóiratok a Folyóirattárban tekinthetők meg. Az olvasótermi férőhelyek száma: 12.
Számítógépes szolgáltatások
A részlegben nem található asztali számítógép, szükség esetén saját laptop wifi segítségével használható. A számítógépes szolgáltatások a szomszédos 214-es teremben vehetők igénybe.   
Fénymásolás
Fénymásolás a nyelv- és irodalomtudományi gyűjteményben (214-es terem) lehetséges.

Churchill-gyűjtemény

A Churchill-gyűjtemény rövid története

A svájci Winston Churchill Alapítványt (Schweizerische Winston-Churchill-Stiftung) egy évvel Churchill halála után, 1966-ban hozták létre Zürichben. Az Alapítvány célja kettős: egyrészt emlékezni és emlékeztetni Churchill életére és munkásságára, másrészt támogatni a Churchillről és a korszakról szóló kutatásokat, az eredményeket bemutató könyvek és tanulmányok publikálását.

Az Alapítvány megkezdte a Churchill-Bibliothek kiépítését is, amely a zürichi egyetemre került. A Zürichi Egyetemi Könyvtár a Zürichi Központi Könyvtár közvetítésével 2006 szeptemberében ennek a gyűjteménynek a duplumait adományozta az Eszterházy Károly Főiskola Könyvtárának.

A Churchill-gyűjtemény

A gyűjtemény részletesen tárgyalja Winston Churchill (1874-1965) munkásságát, tartalmazza Churchill saját műveit és a róla szóló irodalmat. Tematikailag elsősorban a huszadik század történelmét mutatja be, a két világháború politikai és katonai eseményeit, a békeszerződéseket, a Brit Birodalom történetét, a brit bel- és külpolitikát, de érinti a legfontosabb európai eseményeket is.

Monográfiák, dokumentumgyűjtemények, visszaemlékezések, életrajzok és tanulmánykötetek igyekeznek felidézni Churchill munkásságát és a korszakot, amelyben tevékenykedett. A tájékozódást lexikonok, bibliográfiák és adattárak segítik. A Churchill-gyűjteménybe elsősorban könyvek tartoznak, a folyóiratok mennyisége elhanyagolható. Nyelvi megoszlásban a legtöbb könyv angol nyelvű, jóval kevesebb német nyelvű és csak néhány francia munka sorolható az állományba. A könyvek megjelenési ideje a 19. század végétől az 1990-es évekig terjed.

A gyűjtemény használata

A Churchill-gyűjtemény darabjainak bibliográfiai adatai szerepelnek a Tittel Pál Könyvtár elektronikus katalógusában (a "Churchill Gyűjtemény" tárgyszó jelzi a rekordok hovatartozását). 

A csatolt angol nyelvű táblázat a teljes gyűjtemény tematikusan rendszerezett tételeit tartalmazza (szerző, cím, kiadás adatai).

Az állomány elhelyezésénél megtartottuk a zürichi könyvtár szakrendjét és jelzetelését.

A gyűjtemény darabjai helyben használhatók, de az érdeklődők igénybe vehetik a könyvtárközi kölcsönzést is.

További információ a Líceum 214-es könyvtári termében vagy az alábbi címen (tibor.gal@ektf.hu) kapható.

CsatolmányMéret
churchill_collection_jegyzeke.xls480.5 kB

Régi könyves gyűjtemény

A Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum régi könyves gyűjteménye

A főiskolai könyvtár régi könyves gyűjteménye elsősorban az államosítás során felszámolt szerzetesi és iskolai, illetve magánkönyvtárak köteteiből áll. Az 1949-ben megalakult egri Pedagógiai Főiskola könyvtárosai a bibliotéka gyűjtőkörébe tartozó könyveket kezdetben a Népkönyvtári Központtól, majd az Országos Széchényi Könyvtártól, annak Könyvelosztójától, illetve a Fölöspéldány Központtól kapták. Később ajándékozás és vásárlás útján került a gyűjteménybe néhány kötet.

Az 1850 előtt megjelent köteteket összegyűjtő régi könyves állomány mintegy 2000 művet tartalmaz, zömmel 1801 és 1850 közötti kiadványokat, 282 kötet a 18. századból, kilenc pedig a 17. századból származik. Legkorábbi könyvünk egy párizsi kiadású Justinianus-kötet 1562-ből.   

A könyvek tartalmilag szinte valamennyi tudományterületet felölelik. Különösen gazdag a történettudományi és a teológiai állomány, valamint a magyar és világirodalmi klasszikus szerzők által írt művek, de találhatunk a gyűjteményben több természettudományi munkát és tankönyvet is.

A könyveket folyamatosan dolgozzuk fel, a bibliográfiai adatokat a Corvina könyvtári katalógus tartalmazza.

A művelődéstörténeti vagy helytörténeti szempontból legértékesebb kötetek digitalizálása is elindult, a Líceum Kiadóval együttműködve pedig reprintek megjelentetését is vállalja a könyvtár. Mikes Kelemen törökországi leveleinek 1794-es kiadása 2011-ben jelent meg hasonmás kiadásban.

A restaurált könyveinket is magában foglaló régi könyves különgyűjtemény a Líceum épületében található (214-es terem). A régi könyvek megtekintéséhez kérje a könyvtárosok segítségét.

Legértékesebb restaurált muzeális könyveinket virtuális kiállítás mutatja be.

 

Restaurált kötetek a régi könyves gyűjteményben

A főiskolai könyvtár régi könyves gyűjteménye elsősorban az államosítás során felszámolt szerzetesi és iskolai, illetve magánkönyvtárak köteteiből áll. Az 1949-ben megalakult egri Pedagógiai Főiskola könyvtárosai a bibliotéka gyűjtőkörébe tartozó könyveket kezdetben a Népkönyvtári Központtól, majd az Országos Széchényi Könyvtártól, annak Könyvelosztójától, illetve a Fölöspéldány Központtól kapták. Később ajándékozás és vásárlás útján került a gyűjteménybe néhány kötet.

Az 1850 előtt megjelent köteteket összegyűjtő régi könyves állomány mintegy 2000 művet tartalmaz, zömmel 1801 és 1850 közötti kiadványokat, 282 kötet a 18. századból, kilenc pedig a 17. századból származik. Legkorábbi könyvünk egy párizsi kiadású Justinianus-kötet 1562-ből.   

A könyvek tartalmilag szinte valamennyi tudományterületet felölelik. Különösen gazdag a történettudományi és a teológiai állomány, valamint a magyar és világirodalmi klasszikus szerzők által írt művek, de találhatunk a gyűjteményben több természettudományi munkát és tankönyvet is.

A művelődéstörténeti vagy helytörténeti szempontból legértékesebb kötetek digitalizálása is elindult, a Líceum Kiadóval együttműködve pedig reprintek megjelentetését is vállalja a könyvtár. Mikes Kelemen törökországi leveleinek 1794-es kiadása 2011-ben jelent meg hasonmás kiadásban.

A restaurált könyveinket is magában foglaló régi könyves különgyűjtemény a Líceum épületében található (214-es terem). A régi könyvek megtekintéséhez kérje a könyvtárosok segítségét.

A Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum már több alkalommal részt vett a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt pályázatokon. Saját forrásaink és kapott támogatás felhasználásával már több könyvünk állományvédelmét sikerült megoldanunk. A gyűjtemény köteteinek restaurálása mellett lehetőségünk nyílt arra is, hogy a könyvek állagát szakszerű tisztítással megóvjuk. A restaurálást és a tisztítást a Pannoniusz Műhely munkatársai végezték, az ő szakszerű közreműködésükkel sikerült újjávarázsolnunk régi könyveinket. A bemutatott fényképek jelentős részét is Juhász János restaurátor készítette.

Alábbi virtuális kiállításunk a főiskolai könyvtár restaurált könyvei közül válogat. A kötetek elsősorban a régi könyves gyűjteményből valók, de néhány újabb kiadású hely- vagy intézménytörténeti munkát is bemutatunk.

 

 

Ambrosovszky Mihály: Imago orbis (1759)

Ambrosovszky Mihály (1702-1792): Imago orbis ab orbe condito [...] (Eger : Bauer Károly József, 1759)

   

   

Ambrosovszky Mihály nagyszombati tanulmányai után 1754-ben lett a Telekessy István püspök által fél évszázaddal korábban alapított egri papnevelő intézet rektora. Egy év megszakítással egészen 1772-ig irányította az intézményt.

Irodalmi munkásságának java arra az időszakra esik, amikor pártfogója, Barkóczy Ferenc állt az egri egyházmegye élén. Ambrosovszky Mihályról Bod Péter így írt Magyar Athenas című munkájában: „Adott Világ eleibe Deák nyelven egy néhány rendbéli Könyveket.”

Az Imago orbis című műve is egy ilyen latin nyelvű munka, egy világtörténet. A szerző kezdetben a Bibliát veszi alapul, majd évszázadok szerint sorolja fel a fontosabb eseményeket, nevezetes személyeket. Kepler, Galilei, Newton vagy II. Rákóczi Ferenc mellett, mint jelentős helyi vonatkozású eseményt, megemlíti az 1757-es egri árvizet is.

A kötet a Barkóczy Ferenc püspök által 1755-ben alapított egri nyomda egyik korai kiadványa. Az igényes és nagy szakértelemmel vezetett tipográfia több néven egészen 1949-ig működött a Líceum épületében.

 

Benkóczy Emil: Pyrker első magyar tanítóképzője (1928)

Benkóczy Emil  (1883-1944): Pyrker első magyar tanítóképzője : Az Egri Érseki R. K. Tanítóképző centennáriumára (Eger : Érseki Líceumi Könyvnyomda, 1928)

   

Magyarország első katolikus tanítóképzőjét Pyrker János László egri érsek alapította 1828-ban, ennek hallgatója volt Gárdonyi Géza is 1878 és 1881 között. Az alapítás évfordulójára készült az iskola történetét bemutató igényes, adatokban gazdag és megállapításaiban ma is használható mű, amely intézménytörténeti gyűjteményünk darabja.

A tanári életrajzi adatokat, hallgatói névsorokat, a különböző szertárak, önképzőkörök és az intézményi könyvtár részletes bemutatást tartalmazó kötet szerzője az intézmény tanára volt, számos helytörténeti jellegű mű, többek között egy Tárkányi Béláról szóló monográfia szerzője. 

Brisson, Barnabé: De veteri ritu nuptiarum (1641)

Brisson, Barnabé (1531-1591): De veteri ritu nuptiarum et jure connubiorum (Leyden : Franciscus Hackius, 1641)

      

A 16. századi Barnabé Brisson a kor legjobb francia egyetemein szerezte meg jogi diplomáját. Párizsban sikeres politikai pályát futott be, III. Henrik király bizalmasa lett, megválasztották a parlament elnökének, több fontos diplomácia küldetésben is részt vett. Brissont a humanizmus egyik legjelesebb jogászának tartják.

Az először 1564-ben Párizsban megjelent mű 1641-es bővített kiadása a házassági jog kérdéseit tárgyalja, figyelembe véve az ókor és a 16. század szokásait, a római és a kánonjog előírásait. 

Csúzy Zsigmond: Zengedező síp-szó (1723)

Csúzy Zsigmond (1670-1729): Zengedező síp-szó (Pozsony : Royer János Pál, 1723)

   

Czúzy Zsigmond, a sajóládi pálos kolostor szerzetese a 18. század első negyedének nagy hatású hitszónoka volt. Prédikátorként szinte az egész országot bejárta, Rákóczi híveként tábori papként is szolgált. Prédikációit Pozsonyban jelentette meg öt vaskos kötetben 1723 és 1725 között.

Csúzy művét Koháry István grófnak, a barokk kor jelentős költőjének és mecénásának ajánlotta. Koháry István volt az Egert a török uralom alól 1687-ben felszabadító haderők egyik parancsnoka.

Egy 1745-ös bejegyzés szerint a kötet korábban a sümegi ferences rendház tulajdona volt.

 

Dante, Alighieri: A Pokol (1896)

Dante, Alighieri (1265-1321): A Pokol (Budapest : Singer és Wolfner, 1896)

      

Gárdonyi Géza Dante-fordítása, az Isteni színjáték első része 1896 áprilisában jelent meg. Olyan könyvsiker lett, hogy a Singer és Wolfner még ugyanabban az évben kiadott egy 24 illusztrációt tartalmazó utánnyomást, ez a kiadás található meg könyvtárunkban.

Babits Mihály így írt a Nyugatban Gárdonyi Géza Dante-fordításáról: „Gárdonyié a kuriózumok közé sorolható. Ő vagy kihagyta a nehezebb helyeket, vagy megmagyarázta, de versben és szövegben. A Dante célzásaiból történeteket kerekített, csakhogy a kommentárt kerülje. A nyelvet a végletekig elmagyarosította és elnovellásította. Egy modern magyar Dante, de Dante nem volt sem modern, sem magyar.

Gárdonyi „mentségére” elmondhatjuk, hogy csupán kedvtelésből kezdett neki a fordításnak, itáliai útjára készülve így próbálta csiszolni olasz nyelvtudását. Fordítását azonban így is az értékesebb próbálkozások közé sorolja az irodalomtörténet.

Diószegi Sámuel: Magyar fűvész könyv (1807)

Diószegi Sámuel (1760-1813): Magyar fűvész könyv (Debrecen : Csáthy György, 1807)

 

    

 

Diószegi Sámuel református lelkész és botanikus természettudományi tanulmányait a göttingeni egyetemen folytatta. Sógorával, a Lúdas Matyi szerzőjével, Fazekas Mihállyal (1766-1828) 1807-ben írta meg füvészkönyvét. Nagy hatású munkájukban Carl Linné botanikai rendszerét ismertették meg a magyar olvasókkal, megteremtették a magyar leíró növénytan és alaktan szaknyelvét.

A könyvtárunkban látható restaurált példány előzéklapjain magyar nyelvű bejegyzések, növényrendszertani ábrák és különböző gyógynövényreceptek olvashatók.

Fénelon: Telemakus bujdosásának történetei (1755)

Fénelon, François de Salignac de la Mothe (1651-1715): Telemakus bujdosásának történetei (Kassa : Jezsuita Akadémia Nyomdája, 1755)

   

   

A regény szerzője XIV. Lajos francia király udvarában nevelőként működött. Erkölcsi-politikai tanregényét nem ifjúsági olvasóknak szánta, műve azonban évszázadokig a francia iskolások kedvelt olvasmánya volt. A Haller László által fordított mű, Télemakhosznak, Odüsszeusz fiának a története olyan népszerű lett, hogy 1755 és 1775 között négy alkalommal is kiadták.

Könyvtári példányunk editio princeps, vagyis Fénelon művének első kiadása, amelyet az egri egyházmegye területéhez tartozó Kassán nyomtattak Barkóczy Ferenc egri püspök anyagi támogatásával.

A kötet korábbi tulajdonosa az egri ciszter gimnázium volt, tőlük mint duplumot vásárolta meg Dr. Udvardy László, az Egri Érseki Jogakadémia tanára.

Földi János: Magyar grammatika (1795)

Földi János (1755-1801): Magyar grammatika (Bécs : Ignaz Alberti, 1795)

  

   

A Hadi és Más Nevezetes Történetek című folyóirat szerkesztősége 1795-ben pályázatot hirdetett egy magyar grammatika kidolgozására. Erre írta meg Földi János orvos, költő és polihisztor nyelvtanát, amelyet a bíráló bizottság átalakítva meg is jelentetett. Ezt az ún. Debreceni grammatikát többen bírálták, köztük Kazinczy is, pedig szemléletével, meghatározásaival és szakkifejezéseivel a magyar nyelvtudomány egyik jelentős művének tekinthetjük.

A példány egyik korábbi tulajdonosa Egyed Antal (1779-1862) volt. A tudós dunaföldvári plébánost, az MTA levelező tagját diákkorában Virág Benedek vezette be a versírás mesterségébe. 

Ipolyi Arnold: A kunok bél-háromkúti apátsága (1865)

Ipolyi Arnold (1823-1886): A kunok bél-háromkúti máskép apátfalvi apátsága és XIII. századi egyházának leírása (Pest : Emich Gusztáv, 1865)

   

A  Magyar mythologia íróját, a sokoldalú tudóst 1860-ban Bartakovics Béla érsek hívta az egri egyházmegyébe. Toldy Ferenc irodalomtörténész Ipolyit az első magyar művészettörténésznek nevezte, ő volt a hazai műemlékvédelem egyik megszervezője, 1868-ban Ipolyi egri házában tartotta gyűlését az Orvosok és Természetvizsgálók Régészeti Szakosztálya. Úttörő érdemei vannak az egri vár régészeti feltárásában is, ő volt az első, aki hosszabb tanulmányt írt a várban található székesegyházról.

A Bélapátfalván ma is látogatható ciszter apátságről ő készítette el az első tudományos igényű leírást, 1865-ben megjelentetett munkája metszetanyaga és a közzétett forrásszövegek miatt is értékes tanulmány. 

Kalmár György: Prodromus (1770)

Kalmár György (1726-?): Prodromus (Pozsony : Landerer Mihály János, 1770)

   

A szerző a 18. században egész Európában elismert nyelvész volt. Saját korában azonban különcnek tartották, ehhez hozzájárulhatott Kazinczy Ferenc elítélő véleménye is. Kalmár Györgyöt a két világháború között kezdték értékelni, a Prodromust az összehasonlító hangtan egyik korai kísérleteként méltatták. A költő Kalmár Györgyöt Weöres Sándor fedezte fel, az általa szerkesztett Három veréb hat szemmel című antológiában közölt tőle verset.

Érdekesség, hogy anyanyelv szavunk először az 1770-ben kiadott Prodromusban olvasható. 

Kiss Mihály: Angol nyelvtan (1842)

Kiss Mihály: Angol nyelvtan legjobb kutfők után (Pest : Heckenast Gusztáv, 1842)

  
  

Kiss Mihály műve a hazai nyelvtanítás történetének érdekes fejezete, egyszerre tükrözi az angol és a magyar nyelv 19. századi állapotát és a 170 év alatt történt változást, fejlődést. A kötetben olvashatunk az angol nyelv történetéről, de rendszeres nyelvtanként is tanulmányozható. A szerző ezen kívül több nyelvkönyvet és szótárat is összeállított az 1840-es években.

Néhány hasznos társalgási kifejezés 1842-ből:

Ön könnyű reggelit eszik; szolgálhatok egy szelet hideg marha hússal, sódarral vagy tojással. = You make but a slight breakfast; shall I help you to a slice of cold beef, ham, or some eggs.

Kedves barátom, vigyázzon a’ gyertyára, tartsa a’ kanóczot röviden, és ne aludjék el az olvasásnál. = My dear friend, be cautious with regard to fire, keep your snuff short, and be sure not to sleep over your book.

Bizonyos legyen mindig vigyázandok. = You may rest assured, that I shall never be off my guard.

 

Kolb, Gregor: Series Romanorum pontificum (1739)

Kolb, Gregor (1681-1746): Series Romanorum pontificum (Augsburg : Martin Veith, 1739)

   

Gregor Kolb német jezsuita történész a freiburgi egyetemen 1724-ben tartott nyilvános vita, disputáció során elhangzott nézeteit könyv formában is megjelentette. Könyvtári példányunk Kolb művének negyedik kiadása. Kolb könyvében a pápák történetét tárgyalja Szent Pétertől XIII. Benedekig, közben több neves luteránus tudós véleményét kritizálja.

A szerző bibliai történeteit és földrajzi tankönyveit a 18. századi Magyarországon is sokat forgatták. Könyvtári példányunk korábbi tulajdonosa Fekete Ferenc, az Egri Érseki Jogakadémia tanára, az Eger című lap szerkesztője volt.

Kármán József – Pajor Gáspár (szerk.): Uránia : Első esztendő I. köttet (1794)

Kármán József (1769-1795) – Pajor Gáspár (1770-?) (szerk.): Uránia : Első esztendő I. köttet (Vác : Gottlieb Antal, 1794)

   

   

A magyar irodalom nagyjai a felvilágosodás évtizedeiben a folyóiratok megjelenését is fontos feladatuknak tartották. Ebben a szellemben látott napvilágot a Kármán József és Pajor Gáspár szerkesztésében megjelent Uránia. Csak három száma jelent meg 1794-1795-ben, irodalomtörténeti jelentősége azonban vitathatatlan. A könyvtárunk birtokában lévő első számban közölte Kármán a Fanni hagyományai című regénye első részletét. Az eredeti művek mellett számos fordítást is tartalmaz a kötet, például Petrarca vagy Kleist műveit.

Kézai Simon: Chronicon Hungaricum (1781)

Kézai Simon (13. sz.) – Horányi Elek (1736-1809): Chronicon Hungaricum (Bécs : Kurzbeck, 1781)

      

A korabeli papírkötésben könyvtárunkban található munka a második fennmaradt magyar történeti mű szövegkiadása, 13. századi szerzője IV. László király jegyzője volt.

A négy részre tagolt krónika történelmünket a hunoktól tárgyalja Attilán és a honfoglaláson át az 1280-as évekig. Egy 18. századi másolat alapján adta közre Horányi Elek piarista szerzetes, a Memoria Hungarorum című irodalomtörténeti lexikon összeállítója. Példányunk első kiadás, az aukciós katalógusokban ritkán szereplő, könyvtörténetileg is értékes munka.

Ladvocat, Jean-Baptiste: Historiai dictionarium (1795-1797)

Ladvocat, Jean-Baptiste (1709-1765): Ladvocat apátúrnak … historiai dictionariuma (Komárom : Weinmüller Bálint, 1795-1797)

        

Egyik első magyar nyelvű életrajzi lexikonunk. A hebraista Jean-Baptiste Ladvocat, a párizsi Sorbonne könyvtárosa egyházi és világi személyek, művészek és tudósok biográfiáját közli munkájában.

A művet Mindszenti Sámuel (1751-1806) református lelkész, a Komáromi Tudós Társaság tagja fordította. A fordítás egyben bővített kiadás is, mivel Mindszenti 1794-ig kiegészítette az eredeti francia lexikon adatait.

Loderecker, Petar: Dictionarium septem diversarum linguarum (1605)

Loderecker, Petar: Dictionarium septem diversarum linguarum (Prága : Typographia Ottmariana, 1605)

   

Könyvtárunk második legrégibb könyve egy magyar értelmezéssel is ellátott hétnyelvű szótár. A könyvet egy előszó vezeti be latin, olasz, dalmát (horvát), cseh, lengyel, német és magyar nyelven. Az utóbbi címe: Az kegies oluasohoz. A könyv első felében a latin szavak betűrendje szerint hét hasábban állnak a hét nyelvnek megfelelően a szavak, a második rész a nemzeti nyelvek szómutatója.

A Dictionarium összeállítója, Petar Loderecker prágai bencés szerzetes Verancsics Faustus 1595-ben Velencében megjelent ötnyelvű szótárát adta ki újra, de azt lengyel és cseh szóanyaggal bővítette. A Verancsics név nem ismeretlen Egerben, Faustus a 16. század közepén élt egri püspök, Verancsics Antal unokaöccse volt. 

 

Losonczi István: Hármas kis tükör (1773)

Losonczi István (1709-1780): Hármas kis tükör (Pozsony : Landerer Mihály, 1773)

    

A tankönyv szerzője Nagykőrösön működött mint református lelkész és tanító, több magyar és latin nyelvű tankönyve maradt ránk kéziratban.

A Hármas kis tükör egyik első népiskolai tankönyvünk, 1771 és 1868 között több mint hetven kiadása látott napvilágot, de később is népszerű olvasmány volt, elsősorban a falusi olvasók körében. Az anyagot verses formában dolgozza fel, de kihajtható térképei miatt szemléltetésre is fel tudták használni az oktatásban a tankönyvet, amely ”a szent históriát, Magyar országot, Erdély országot, annak földével, polgári-állapatjával és históriájával gyenge elmékhez alkalmaztatott módon … kimutatja”. 

 

Maróthy György: Arithmetica (1782)

Maróthy György (1715-1744): Arithmetica, vagy Számvetésnek mestersége (Debrecen : Margitai István, 1782)

   

A debreceni református kollégium tanára magyar nyelven tárgyalja a számtan alapjait könyvében, amely 1743-ban jelent meg először. Korszerű pedagógiai nézeteit tükrözik az előszóban írott szavai: „Minthogy még eddig a’ Deákság nélkül való Tanulóknak igen bajt szerzettek a’ Deák nevek […] én hasznosnak ítéltem, mind azok helyett Magyar szókat tenni, mellyeket még az Asszony-nép is megérthessen.”

Mikes Kelemen: Török országi levelek (1794)

Mikes Kelemen (1690-1761): Török országi levelek (Szombathely : Siess Antal József, 1794)

   

   

Az erdélyi születésű Mikes Kelemen, aki Szerb Antal szerint „egyike a legvonzóbb, legszeretetreméltóbb magyar embereknek, 17 évesen lépett II. Rákóczi Ferenc szolgálatába, s egészen 1735-ig, a fejedelem haláláig hű társa maradt a száműzetésben. 1717-ben kezdte el írni egy kitalált személynek, „Édes néném”-nek szóló törökországi leveleit.

Írásai a Rákóczi-emigráció értékes történeti dokumentumai, de mint szépirodalmi művek is szervesen illeszkednek a magyar levélíró hagyományba. A régi magyar irodalom egyik legjelentősebb emlékének eredeti és teljes kéziratát az Egri Főegyházmegyei Könyvtár őrzi.

A könyvtárunkban található restaurált példány az első kiadás, amely Festetics György gróf anyagi támogatásával jelent meg Kultsár István gondozásában. Ennek hasonmás kiadását legutóbb 2011-ben jelentette meg a Líceum Kiadó.

Mátyus István: Ó és új diaetetica (1792)

Mátyus István (1725-1802): Ó és új diaetetica. Ötödik darab (Pozsony : Landerer János Mihály, 1792)

   

Az erdélyi Mátyus István, Küküllőszék és Marosszék „physicusa”, vagyis tisztiorvosa írta meg a magyar orvosi és gasztronómiai szakirodalom egyik legfontosabb korai munkáját, a Diaeteticát, amely először Kolozsváron jelent meg 1762 és 1766 között.

Bár a 18. század második felében már megindult Magyarországon az anyanyelvű orvosi felvilágosító könyvek kiadása, a Diaetetica nem az egészséges életmóddal, az egészség megőrzését biztosító szabályokkal foglalkozó egyszerű nyelvezetű, ismeretterjesztő jellegű kiadvány volt, Mátyus István művét a szakembereknek szánta.

A ötödik kötetben tárgyalja többek között a bort, a sört, a kávét, szól a teáról, a dohányról és a csokoládéról, ír „az étellel és itallal okoson való élésről”. A sörről például az alábbiakat jegyzi meg: „Jelei a’ jó és egésséges sernek ezek; ha jó ízű, és kedves szagú, egy kevéssé mint a’ bor tsipős, de nem etzetes; a’ fejet nem terheli; a’ gyomrot meg-nem puffasztja, a’ vizelletet bőven és szaporán hajtja.

 

Mészáros Ignác: Magyar szekretarius (1793)

Mészáros Ignác (1729-1800): Minden esetekre el-készült magyar szekretarius (Pest : Trattner Mátyás, 1793)

   

Mészáros Ignác a 18. század egyik közismert szerzője volt, németből magyarított regényei mellett ez az egyik legnépszerűbb és leghasznosabb munkája. A Szekretarius egy levélmintakönyv, amelyhez Mészáros számtalan német és francia forrást használt fel. Munkájának érdekessége, hogy mivel a szerző a Batthyány-család szolgálatában állt mint Batthyány József kalocsai érsek titkára, így a levelek jelentős része a család levelezéséből származott, Mészáros Ignác a kezei között megfordult episztolákat másolta be (a szükséges változtatásokkal) gyűjteményébe.

Oláh Miklós: Hungaria et Atila (1763)

Oláh Miklós (1493-1568): Hungaria et Atila (Bécs : Johann Thomas Trattner, 1763)

   

Oláh Miklós, a katolikus megújulás egyik meghatározó alakja 1548-tól 1553-ig volt az egri egyházmegye püspöke. Ezt a művét korábban, 1536 körül írta, mikor a mohácsi csatavesztés után Habsburg Mária királynéval Németalföldre menekült.

A Hungaria és az Atila két gondolatilag és szerkezetileg is összefüggő mű, amelyben a szerző megpróbálta mozgósítani a keresztény Európa erőit Magyarország felszabadítása érdekében. A Hungaria egyik híres fejezetében Mátyás király könyvtárát is bemutatja. Oláh Miklós egy rövid versben szólítja meg olvasóját, előre válaszolva az esetleges kritikákra:

„Én csak a nyersanyagot nyújtom. Magasabb az igényed?

Írd meg több csínnal, nincs akadálya, magad…”

A kötet korábbi tulajdonosai közül Kátai Gábor (1831-1878) karcagi orvos volt, a hazai tudományos ismeretterjesztés egyik jeles alakja. Az ő könyvtárát vásárolta meg egy tápiószentmártoni birtokos, Magyary-Kossa Sámuel (1849-1921), akinek 24 ezer kötetes, enciklopédikus jellegű magángyűjteménye 1945 után szinte teljesen megsemmisült.

 

Orczy Lőrincz – Teleki József: Ortzi Lörintz urnak Nagy Szöllösön elmondott beszéde (1782)

Orczy Lőrincz (1718-1789) – Teleki József (1738-1796): […] Ortzi Lörintz urnak Nagy Szöllösön MDCCLXXXII. esztendöben Mind-Szent-Havának XV-dik napján […] elmondott beszéde […] (Pest : Eitzenberger Anna, 1782)

   

Orczy Lőrinc Heves vármegyében, Tarnaörsön született. Részt vett a hétéves háborúban, majd Abaúj főispánja lett. Ebben a tisztségében iktatta be 1782-ben Teleki Józsefet, a neves írót, könyvgyűjtőt és koronaőrt az ugocsai főispánságba. Az eseményen elhangzott beszédeket tartalmazza a rövid kötet.

A költő Orczy Lőrinc a Barkóczy Ferenc egri püspök körül szerveződő írói-tudósi kör egyik jeles tagja volt.

Timon Sámuel: Imago antiquae Hungariae (1733)

Timon Sámuel (1675-1736): Imago antique Hungariae (Kassa : Jezsuita Akad. nyomdája, 1733)

   

   

A könyvtárunkban lévő restaurált példány kolligátum, Timon Sámuel jezsuita történettudós Imago novae Hungariae (Kassa, 1734) című művét is tartalmazza. Timon volt a 18. századi magyar jezsuita tudományosság egyik korai képviselője, a tudományos igényű történetírás meghatározó alakja. Munkája, amely a források felkutatása és forráskritikai vizsgálatok alapján készült, a földrajztudomány, a családtörténet, a heraldika és a helytörténeti kutatások fontos kútfője. 

Tárkányi Béla: Költemények (1857)

Tárkányi Béla (1821-1886): Tárkányi B. J. költeményei (Pest : Szent István Társulat, 1857)

   

   

Tárkányi volt a 19. századi egri papköltők talán legtehetségesebb, de mindenképpen legismertebb alakja. Ő készítette el Bartakovics Béla egri érsek felkérésére a Biblia új fordítását, munkáját IX. Pius pápa is elismerte. A hívek a templomokban ima- és énekeskönyveit naponta használták, katolikus egyházi énektára is népszerű volt.

Tárkányi azonban költőként is jelentőset alkotott, 1844-ben Petőfi Sándor azért utazott Egerbe, hogy Tárkányival találkozhasson. Verseskötete, amelyhez Toldy Ferenc írt előszót, fontos kötete helytörténeti gyűjteményünknek.

Utas Zsiga (szerk.): Hevesmegyei írók és írónők almanachja (1903)

Utas Zsiga (1865-?) (szerk.): Hevesmegyei írók és írónők almanachja (Gyöngyös : Herzog Ernő Ármin, 1903)

   

A megyei írók műveit tartalmazó kötet szerkesztője Utas Zsiga, eredeti nevén Strasser Zsigmond vármegyei tisztviselő, aki Gyöngyösön, majd nem sokkal a kötet megjelenése után Egerben tevékenykedett. Több cikke jelent meg a megyei lapokban, költeményeit öt kötetben Gyöngyösön adta ki.

Az Almanach először 1901-ben, utoljára 1908-ban jelent meg. A kötetben az ismertebb szerzők között megtaláljuk Kandra Kabos, Tárkányi Béla vagy Türk Frigyes nevét.

Magyar Könyvtárosok Egyesülete (Tamásné Fekete Adrienn és könyvtárszakos hallgatók írásai)

Vándorgyűlések

39. Vándorgyűlés - Szeged - 2007. július 12-14.

  • A 39. Vándorgyűlésen részt vevő hallgatóink                                                                 Csatolmány  - 39_hallgatok.doc
  • Tamásné Fekete Adrienn: Az MKE számít az ifjú könyvtárosokra!                                    Csatolmány - 39_tamasne.doc
  • Racsko Réka: Beszámoló az MKE 39. Vándorgyűléséről
  • Stefanecz Mária: Élménybeszámoló a szegedi Vándorgyűlésről

40. Vándorgyűlés - Szombathely - 2008. július 24-26.

  • A 40. Vándorgyűlésen részt vevő hallgatóink                                                                 Csatolmány - 40_hallgatok.doc
  • Tamásné Fekete Adrienn: Ismét könyvtár szakos hallgatókkal együtt a konferencián     Csatolmány - 40_tamasne.doc
  • Nagy Andor: Beszámoló az MKE szombathelyi 40. Vándorgyűléséről
  • Hegedüs István: Vándorgyűlésen, Szombathelyen
  • Tamásné Fekete Adrienn: Szubjektív „leg"-jeim                                                             Csatolmány - 40_tamasne_2.doc

41. Vándorgyűlés - Debrecen - 2009. július 9-11.

  • A 41. Vándorgyűlésen részt vevő hallgatóink                                                                   Csatolmány - 40_hallgatok.doc
  • Fülep Ádám: Beszámoló a Debrecenbe összehívott Magyar Könyvtárosok Egyesülete 41. Vándorgyűléséről
  • Törőcsik Béla: Az első Vándorgyűlés
  • Tóth Béla István: A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 41. vándorgyűlése Dr. Nagy Mihály és a Gyermekkönyvtáros Szekció előadásai tükrében
  • Lupták Annamária: A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 41. Vándorgyűlése: „Könyvtárosok a tehetségekért - a reformációtól napjainkig", Debrecen, 2009. július 9-11.
  • Gyöngyösi Eszter: Kirándulás Nagyváradra
  • Nagy Andor: Az MKE 41. vándorgyűlése - hallgatói szemmel
  • Dömény Veronika: A Vándorgyűlés: szakmai oldal
  • Dömény Veronika: Színek három napra

42. Vándorgyűlés - Baja - 2010. július 15-17.

  • Fülep Ádám: Gondolatok és élmények a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 42., bajai vándorgyűléséről

43. Vándorgyűlés - Pécs - 2011. július 14-16.

  • Fülep Ádám: Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 43., pécsi Vándorgyűléséről
CsatolmányMéret
39_hallgatok.doc29.5 kB
39_tamasne.doc39 kB
40_hallgatok.doc30.5 kB
40_tamasne.doc33 kB
40_tamasne_2.doc30.5 kB
41_hallgatok.doc33 kB

Restaurált és tisztított könyveink (a Nemzeti Kulturális Alap pályázatai, 2013-2014)

Az Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtár és Médiacentruma a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával 2013-ban és 2014-ben több állományvédelmi pályázatban vett részt.

Ennek keretében több könyv- és művelődéstörténeti szempontból egyaránt értékes régi könyvét restauráltatta, de számos muzeális kötet állományvédelmi tisztítására is sor került.

Az NKA-pályázatokhoz kapcsolódó beszámolók, a restaurátor szakmai összefoglalása és fényképdokumentációja csatolt file-ként tekinthető meg.

CsatolmányMéret
nka_beszamolo_2013_restauralas.pdf6.02 MB
nka_beszamolo_2013_tisztitas.pdf4.47 MB
nka_beszamolo_2014_restauralas.pdf238.82 kB
nka_beszamolo_2014_tisztitas.pdf229.27 kB