Szakrészlegek

FIGYELEM!

A szakrészlegekről a legfrissebb adatok az új honlapunkon érhetők el:

http://konyvtar.uni-eszterhazy.hu/hu/ktarhu/konyvtarunkrol/szakreszlegek

Folyóirattár

Munkatárs  
Gyurkó-Pozsonyi Enikő (eniko.gypozsonyi@ektf.hu)
Elérhetőség
Líceum, 113-as terem
Tel.: 36/520-400 (2249)  
Nyitva tartás
Hétfőtől péntekig: 7.30 - 18 óra.
A nyitvatartás a szorgalmi időszakra vonatkozik, az ettől eltérő nyitvatartási rendről a könyvtári hírekben tájékozódhat.
 

Gyűjtemény

Szolgáltatások
Helyben használat (a folyóiratok nem kölcsönözhetőek!), tájékoztatás, szaktájékoztatás a periodika adatbázisokból, tájékoztatás telefonon és e-mailben, irodalomkutatás, tartalomjegyzék-küldés, fénymásolás (a szakrészlegben működő fénymásoló használatához az Informatikai Szolgáltató Centrumban tölthetik fel diákigazolványukat).
A Folyóirattárban való tájékozódáshoz igénybe veheti a természettudományi szakrészleg, illetve az olvasószolgálat munkatársainak segítségét is. A külső raktárban levő folyóiratokról és azok szolgáltatásáról a folyóiratokért felelős munkatárs, Magi Magdolna nyújt felvilágosítást személyesen, telefonon vagy e-mailben.  
 

Irat- és szakdolgozattár

Munkatárs   
Pallagi Attila (pallagi@ektf.hu)
Elérhetőség
Líceum, 114-es terem
Tel.: 36/520-400 (2150)  
Nyitva tartás
Hétfőtől péntekig: 8 - 16 óra.
A nyitvatartás a szorgalmi időszakra vonatkozik, az ettől eltérő nyitvatartási rendről a könyvtári hírekben tájékozódhat.

Irattári rész
Ide kerülnek azok az iratok, melyeknek az őrzési ideje az irattári terv szerint több mint 5 év. Az alábbi iratokba csak a főiskolával jogviszonyban állók tekinthetnek be külön betekintési engedély birtokában.


Szakdolgozattári rész
Ide kerülnek azok a szakdolgozatok, melyeket a főiskola tanszékei átadtak a Szakdolgozattár részére. A szakdolgozatok évenként kerülnek letárolásra, őrzési idejük jelenleg a szakdolgozat keletkezésétől számított 20 év.
A szakdolgozatok nem kölcsönözhetők, bármilyen úton történő reprodukálásuk tilos.
A szakdolgozatokba az intézménnyel jogviszonyban állók betekinthetnek, amennyiben a dolgozatok nem esnek betekintési tilalom alá (titkosított dolgozatok). A dolgozatokba való betekintés módját az irattár határozza meg.
Az Irat- és szakdolgozattár állománya külső raktárban került elhelyezése. Az iratok bekérés esetén 1-2 nap késéssel (szállítási időtől függően) vehetők át.
 

Irodalomtudomány, idegen nyelvek

Munkatársak   
Gál Tibor (tibor.gal@ektf.hu), Kun Zsuzsanna (zsu.kun@ektf.hu), Fülep Ádám (fulep@ektf.hu)

Elérhetőség
Líceum, 213-as és 214-es terem
Bejárat: 214-es terem
Tel.: 36/520-400 (2074-es mellék)

 
Nyitva tartás
Hétfőtől péntekig: 7.30 - 18 óra
 

CsatolmányMéret
ntdi_2015_0911.ppt13.32 MB
mtmt_tajekoztato_-_09.30.ppt3.68 MB
komarom_.ppt22.56 MB
komarom.pdf7.07 MB
sigrist_kep_ppt_214_esben.pdf16.22 MB
y_adatbazisok_trening_tdksoknak.ppt5.49 MB
testnev_2015_nov_16.ppt18.69 MB

Általános információk

Nyitva tartás
Hétfőtől péntekig: 7.30 - 18 óra

A nyitvatartás a szorgalmi időszakra vonatkozik, az ettől eltérő nyitvatartási rendről a könyvtári hírekben tájékozódhat. A 213-as terem tanteremként is szolgál, ha a teremben órát tartanak, akkor onnan könyvet nem tudunk kiadni. A terem órabeosztása megtekinthető a könyvtárban.

A Líceum földszinti aulájában 7.00 és 19.00 óra között az udvarra vezető ajtótól jobbra Ruhatár működik. Kérjük vegyék igénybe, mivel táskát és kabátot a könyvtárban tartott órákra sem vihetnek be. 

Gyűjtemény
Nyelvtudomány, irodalomtudomány, irodalomtörténet, szépirodalom magyar és idegen nyelven (elsősorban angol, német és francia nyelven). A magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelvek tanításának módszertana. Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország és az USA történelme idegen nyelven. Nyelvkönyvek, szótárak.

Különgyűjtemény
Nagy Sándor-gyűjtemény.

Szolgáltatások
Kölcsönzés, helyben használat, tájékoztatás, számítógépes szolgáltatások, fénymásolás. Beiratkozás és késedelmi díjak kifizetése a 113-as könyvtári teremben történik. Az irodalom- és nyelvtudományi folyóiratok a Folyóirattárban tekinthetők meg. Az olvasótermi férőhelyek száma: 40.

Számítógépes szolgáltatások
A gyűjteményben 10 számítógép működik, egy számítógép kizárólag könyvtári információkeresésre szolgál (könyvtári katalógus, adatbázisok stb.). Saját laptopok wifi segítségével használhatók.

Fénymásolás
A szakrészlegben működő fénymásoló használatához az Informatikai Szolgáltató Centrumban tölthetik fel diákigazolványukat.

 

.

 

 

 

Hírek, események

Konferencia a Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum irodalmi szakrészlegében

2014. november 13-án 9.00 órai kezdettel  "Történelmi regény és emlékezet - Kemény Zsigmondtól napjainkig" c. konferenciára várják a szervezők a téma iránt érdeklődőket.

A szervezők: az EKF Magyar Irodalomtudományi Tanszék, társszervező: Magyar Irodalomtörténeti Társaság Heves Megyei Tagozata.

Helyszín: Líceum 213.

A rendezvényről részletesen itt olvashat.

 

Tudományos előadás-sorozat az EKF Könyvtárában:

A változások kora - Nyelvünk és nyelvek a 21. században

Szervező: EKF Magyar Nyelvészeti Tanszék

Időpont: 2013. november 20. 15.00-16.30

Helyszín: EKF Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Irodalomtudomány, Idegennyelvek szakrészleg (Líceum, I. emelet 213.)

A részletes program itt olvasható.

 

Dr. Szentesi Zsolt új könyvének egri könyvbemutatója az EKF Könyvtárában

Újabb könyve jelent meg Dr. Szentesi Zsoltnak, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék tanszékvezető főiskolai tanárának „Az ismeretlen otthon” címmel. 

A kötetnek beszélgetéssel egybekötött bemutatója lesz Egerben az Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrumban az Irodalomtudományi szakrészlegben (Eger, Eszterházy tér 1. I. emelet 213-as terem) november 20-án 17 órától, melyre tisztelettel és szeretettel várunk minden érdeklődőt!

A szerzővel Dr. Bednanics Gábor, főiskolai docens beszélget.

Az esemény meghívója itt található.  

 

Kortárs írók Gárdonyi-parafrázisai

Az Eszterházy Károly Főiskola Magyar Irodalomtudományi Tanszéke és Eger városa szeretettel vár minden érdeklődőt 2013. november 18-án, hétfőn délelőtt 10.00 órakor a Gárdonyi-Bródy-emlékév következő programjára, ahol kortárs magyar írók Gárdonyi novelláihoz írt parafrázisait ismerhetik meg.

Meghívott vendégeink: Tóth Krisztina, Csender Levente, Molnár Vilmos

A parafrázisok bemutatása után az alkotókkal beszélgetünk a klasszikus és a kortárs irodalom kapcsolatáról, az olvasás lehetőségeiről. A programon a részvétel ingyenes.

Helyszín: EKF Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Irodalomtudományi Szakrészlege (Líceum, I. 214.)

A rendezvényről részletesen itt olvashat.

 

Emlékkonferencia a 150 éve született Gárdonyi Géza és Bródy Sándor tiszteletére

                 A programsorozat szeptember 26-án, csütörtökön 10.00 órakor kezdődik a Líceum Kápolnájában a megnyitókkal és köszöntőkkel, majd a középiskolásoknak és az egyetemistáknak meghirdetett pályázatok díjkiosztójára kerül sor. Délelőtt plenáris előadásokat hallgathatunk, vitákba, beszélgetésekbe kapcsolódhatunk be, akárcsak délután, a 14.00 órai köszöntőt követően.

Pénteken és szombaton a konferencia szekcióülései zajlanak, ahol a mintegy negyven előadó (akadémikusok, egyetemi, főiskolai tanárok, doktoranduszok és hallgatók) a kortárs Gárdonyi- és Bródy-kutatás számos aspektusával foglalkozik.

Mindenkit szeretettel várnak a szervezők. A részletes program itt található.

 

Tudományos előadás és könyvbemutató az EKF Könyvtárában: Színházi élet Egerben a 18. században 

Kilián István egri irodalomtörténész, a Miskolci Egyetem professzora tart tudományos előadást Színházi élet Egerben a 18. században címmel 2013. szeptember 10-én du. 16 órakor az Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrumában (A épület 214. terem).

Ezt követően a Szín-Játék-Költészet, Tanulmányok a 80. éves Kilián István tiszteletére című kötetet mutatják be a szerkesztők, Czibula Katalin főiskolai docens és Pintér Márta Zsuzsanna egy. docens, valamint a kiadó képviseletében János Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora és Lakatos Attila, a Partium Kiadó igazgatója.

 A helyszínen lehetőség lesz a Partium Kiadó könyveinek megvásárlására is.  Az esemény meghívója itt található.   

 

Gárdonyi-mesenap a Könyvtárban

A mesenap 2013. május 23-án 15.30-tól a Gárdonyi-Bródy-év" programjaként került megrendezésre.

Az eseményről részletesen itt olvashat.

 

Bíró Szabolcs és Muhary Zalán a Gárdonyi-kuckóban

2013. április 26-án, pénteken látogatta meg könyvtárunkat Muhary Zalán (Dr. Maszárovics Zoltán) az Egy tudat esztendő c. kötet szerzője és a művet kiadó Bíró Szabolcs. Mindketten beírással gazdagították a 213. sz. teremben elhelyezett "Nagy Könyv"-et.

A kötet csütörtöki bemutatójáról és a pénteki Líceumi látogatásról részletesen Bíró Szabolcs blogjában olvashat.

 

Kerekasztal-konferencia tanároknak

A „Gárdonyi–Bródy-év” újabb főiskolai rendezvénye, a kerekasztal-konferencia a könyvtár belső termében (Líceum, I. emelet 213.) április 18-án csütörtökön, 16 órakor kezdődik.

A konferencia témája: A történelmi regény a 19-20. század fordulóján és napjainkban.

Diskurzusindító előadók:

 

Dr. Bartók Béla, főiskolai docens, EKF Történelemtudományi Intézet

Dr. Kusper Judit, főiskolai docens, EKF Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet

 

Egri Irodalmi Nap a könyvtárban

Az Egri Irodalmi Nap az Eszterházy Károly Főiskola és a Kepes György Szakkolégium szervezésében 2013. április 17-én kerül megrendezésre.

A délelőtti előadásokra 9.00-12.00 között, a délutáni könyvbemutatóra 13 órára a könyvtár belső termébe (Líceum, I. emelet 213.) várják az érdeklődőket.

 

Tolkien-előadás

A könyvtár belső termében (Líceum 213.) április 15-én hétfőn 12 órától J. R. R. Tolkien életéről és műveiről lesz előadás.

Részletek itt olvashatók.

 

A FISZ Konferencia több programjának lesz színhelye a könyvtár

A Fiatal Írók Szövetsége az Eszterházy Károly Főiskolán, részben az Irodalmi Gyűjteményben (Líceum, 213-214) rendezi március 7-8-án konferenciáját.

A részletes program itt olvasható.

 

A Gárdonyi-Bródy-év ünnepélyes megnyitójának könyvtári programja

A Líceum épületében kerül megrendezésre 2013. február 13-án, 15.00 órától a Gárdonyi Géza és Bródy Sándor születésének 150. évfordulójára emlékező Gárdonyi-Bródy-év ünnepélyes megnyitója.

A megnyitó záró programjának a helyszíne a Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum I. emelet 213. terme.

Könyvtári program:

17.00: a Gárdonyi-kuckó és a megírásra váró Nagy könyv átadása

17.10: Kerekasztal-konferencia: Az irodalmi kultusz és a kanonizáció formációi

Diskurzusindító előadók: Dr. Pap József, Dr. Szentesi Zsolt, Sz. Király Júlia, Dr. Kusper Judit

A megnyitó részletes programja itt olvasható.

 

Országos esszé- és tanulmányíró pályázat - Pályázati felhívás főiskolások és egyetemisták részére

Az Eszterházy Károly Főiskola Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete országos esszé- és tanulmányíró pályázatot hirdet főiskolásoknak és egyetemistáknak a 2013-ban, Gárdonyi Géza és Bródy Sándor születésének 150. évfordulóján megrendezésre kerülő Emlékév alkalmából.

Pályázni lehet 8-10 oldalas (A/4) tanulmánnyal vagy maximum 5 oldalas esszével, akár az alább ajánlott témák közül választva, akár egy szabadon választott, Gárdonyi Géza vagy Bródy Sándor művét / műveit tárgyaló írással.

Ajánlott témák:

  • Női szerepek és hangok Gárdonyi és Bródy műveiben
  • A művészet mint metafora Bródy Sándor műveiben
  • Gárdonyi Géza történelmi regényei

A legjobb pályázatok értékes jutalomban részesülnek, publikálási lehetőséget kapnak.

Beküldési határidő: 2013. május 2.

Beküldési cím: Eszterházy Károly Főiskola, Magyar Irodalomtudományi Tanszék, 3300 Eger, Eszterházy tér 1., vagy gardonyi_emlekev@ektf.hu.

A küldeményen szerepeljen a „Gárdonyi 150” és az „Esszé, tanulmány” jelige!

 

2012 decemberében több híres magyar mellett Gárdonyi Géza is az égre került

A Magyarországon 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már kétezernél is több aszteroidát sikerült felfedezni. A Nemzetközi Csillagászati Unió 2012 utolsó napjaiban 8 hazai felfedezésű kisbolygó elnevezését hagyta jóvá.

A (147421) Gárdonyi = 2003 GG elnevezésű égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2003. április 1-je hajnalán Piszkés-tetőn. A Virgo csillagképben járó, 20,5 magnitúdós kisbolygót csak két napig sikerült követni, de szerencsére az Arizonában működő Spacewatch program keretében a hónap végén ismét megfigyelték. A halvány égitest így a 2005-ös újrafelfedezés után is magyar kisbolygó maradhatott. Később egy másik amerikai kisbolygókereső program, a NEAT internetes archívumából számos 2000-es és 2002-es pozíciót sikerült kimérni a kisbolygóról. A Naptól 2,9 CsE-re (435 millió km) keringő, azt 4,97 év alatt megkerülő kisbolygó 2007 elején kapta meg sorszámát. A 3-4 km-es kisbolygó Gárdonyi Géza (1863-1922) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, az MTA tiszteletbeli tagja után kapta nevét, aki történelmi regényei nyomán a századforduló magyar irodalmának népszerűségben máig kiemelkedő alakja. Az író monogramja miatt esett a választás az ideiglenes jelölésében GG betűket tartalmazó aszteroidára.

A teljes hír itt olvasható:  http://hirek.csillagaszat.hu/kisbolygok/20130129-gardonyi-marai-az-egen.html

 

A Szakrészlegben tartja összejöveteleit a Kelet Versműhely

A Kepes György Szakkollégium szervezésében 2012. október 16-án megalakult  főiskolai Versműhely az Irodalomtudomány - Idegen nyelvek Szakrészlegben tartotta meg alakuló ülését.

A versek és prózák írói és olvasói a könyvtár belső termében (Líceum 213. sz.) kedd délutánonként találkozhatnak. A programban műhelybeszélgetések, felolvasások és tematikus előadások is szerepelnek.

A következő összejövetel kezdési időpontja: 2012. november 6. 16.00 óra

 

Szépirodalmi szócikkeket vár a magyar Wikipédia

Irodalmi szócikk-író versenyt hirdet a Wikimédia Magyarország Egyesület.

A versenyben bárki részt vehet, aki november 20-ig új szépirodalmi témájú szócikket hoz létre. Pályázni lehet többek között irodalmi művekről szóló és életrajzi cikkekkel. Az elkészült írásokat négytagú zsűri értékeli teljesség, a szócikk formai állapota, általános hossza, minősége és téma fontossága alapján - közölte az egyesület. A pályázat célja, hogy új szerkesztőket vonjanak be a magyar Wikipédia készítésébe és így növeljék a mindenki számára elérhető emberi tudást.

A fődíj egy Amazon Kindle e-book olvasó, a második és a harmadik helyezett pedig 15 ezer illetve ötezer forintos vásárlási utalványt kap. A verseny részletes kiírása itt megtalálható.

A Wikipédia olyan többnyelvű internetes enciklopédia, amelyet az olvasói írnak, és a tartalmát bárki szabadon felhasználhatja. Első, angol nyelvű változata 2001-ben indult, és néhány év alatt a világ legnaprakészebb és leggyorsabban növekvő enciklopédiája lett. Mára több mint 250 különböző nyelvű Wikipédia létezik. Magyar változata 2003-ban indult el, jelenleg közel 230 ezer szócikkével a második legnagyobb magyar lexikon. Az oldalt egy nonprofit alapítvány üzemelteti, amely adományokból tartja fenn magát.

(MTI, HVG)

Forrás: http://www.litera.hu/hirek/szepirodalmi-szocikkeket-var-a-magyar-wikipedia

 

Megjelent az Eger Journal of American Studies 13. száma

Az Eszterházy Károly Főiskola Amerikanisztika Tanszéke gondozásában megjelent az Eger Journal of American Studies 13. száma. A Vadon Lehel által szerkesztett különszám a debreceni egyetem Észak-amerikai Tanszékének professzorát, főiskolánk vendégoktatóját, Virágos Zsoltot köszönti.

A kötetben közölt tanulmányok az amerikai irodalom történetével foglalkoznak a kezdeti évtizedektől Poe, Henry James és Ralph Ellison írásain át a kortárs szerzők bemutatásáig. Történettudományi tanulmányok és könyvkritikák is olvashatók a gyűjteményben, a szerzők közül többen az egri Amerikanisztika Tanszék oktatói.

A különszám értékes része, a Virágos Zsolt tanár úr munkásságát összefoglaló fényképes életrajz és bibliográfia Vadon Lehel munkája.

 

Egerben volt a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Országos Vándorgyűlése

A Társaság idén augusztus végén Egerben megrendezett vándorgyűlésén a Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Irodalomtudományi szakrészlegét Gál Tibor és Kun Zsuzsanna képviselte, akik tagjai is a Társaság Heves Megyei Tagozatának.

A szakmai fórum megnyitóján kapta meg a Heves Megyei Tagozat megszervezője, elnöke Dr. Cs. Varga István irodalomtörténész a Toldy Ferencről elnevezett társasági kitüntetést. Ezúton is szeretettel gratulálunk a díjhoz.

Az Egerhez kötődő Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Kálnoky László munkásságát méltató vándorgyűlés előadói között volt az EKF Magyar Irodalomtudományi Tanszék főiskolai docense Dr. Kusper Judit. Nagy sikerű előadásában Bródy Sándor Rembrandt c. „novellafüzérét” ismertette.

2013 Gárdonyi-év. Ennek keretében 18 kötetes sorozat kiadására vállalkozik a Kossuth Kiadó. A  hírt Diószegi Endre jelentette be a vándorgyűlésen. Ajánljuk mindenki figyelmébe a ritkaságokat is tartalmazó sorozatot, melynek első kötete már kapható.

Az emlékévhez kapcsolódott Szalainé Király Júlia irodalomtörténész, tudományos titkár bejelentése. A közreműködésével létrejött, jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeumban megtekinthető Gárdonyi-kiállítás hamarosan Egerbe érkezik. A későbbiekben erről részletes mi is hírt adunk.

A vándorgyűlésen egészségi állapota miatt nem tudott részt venni Dr. Nagy Sándor főiskolai tanár, az EKF Magyar Irodalomtudományi Tanszék volt tanszékvezetője. A szakmai fórum küldöttsége, köztük Dr. Sipos Lajos, Dr. Kozma Dezső és Dr. Cs. Varga István meglátogatta őt egri otthonában.

A vándorgyűlésről írt beszámoló végén szeretnénk felhívni a figyelmet a Heves Megyei Tagozat programjaira, melyek nyilvánosak és ingyenesek. A rendezvényekről részletesen a Programajánlónkban olvashatnak.

 

Évfordulók

Idén ünnepeljük Gárdonyi Géza (születési neve Ziegler Géza) és Bródy Sándor születésének 150. évfordulóját

 

(Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.)

Számos kis és nagyepikai műfajban alkotott maradandót a mindössze 59 évet élt prózaíró, újságíró, lírikus, aki Egerben telepedett le édesanyjával 1897-ben. Itt írta meg a máig legnépszerűbb művét, az egri vár török ostromát feldolgozó Egri csillagok című történelmi regényt.

Az eddig is számos nyelven megjelent mű eszperantó kiadása 2012.10.27.-én került bemutatásra az egri Dobó István Vármúzeum Dobó-bástya konferenciatermében.

Életrajza és munkássága bővebben az író dédunokája által üzemeltetett honlapon: http://www.gardonyigeza.hu/

A kép forrása és bővebben munkásságáról: http://cultura.hu/kultura/gardonyitol-mindent/

A Startlap tematikus lapja: http://gardonyigeza.lap.hu/

Az Egri csillagok című regény 2013-tól már törökül is olvasható. A török nyelvű kiadás megjelenéséről részletesen itt olvashat.

Életnagyságú Gárdonyi-szobrot emeltek augusztus 3-án Gárdonyban, az eseményről részletesen.

A Tokaji Írótáborban  2013. augusztus 16-án felavatták Makoldi Sándor Gyula Gárdonyi Géza emlékére  készített emléktábláját, a laudációt Ködöböcz Gábor, az EKF Magyar Irodalomtudományi Tanszék docense tartotta. Az esemény képei itt tekinthetők meg.

2013. szeptember 26-28. között az Eszterházy Károly Főiskola adott otthont az országos Gárdonyi-Bródy-emlékkonferenciának. A háromnapos tanácskozásról részletesen itt olvashat.

A Gárdonyi Emlékév honlapja tájékoztat az emlékév valamennyi eseményéről.      

                                                                                                                                      

 

 

(Eger, 1863. július 23. (?) –  Budapest, 1924. augusztus 12. )

Bródy Sándor életrajza

Munkássága bővebben : http://www.literatura.hu/irok/real/brody.htm

A kép forrása: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/7/7d/Brody_Sandor_2.jpg

Emléktábla-avatás Egerben - az író, publicista születésének 150. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak 2013. május 11-én az irodalmár szülővárosában, Egerben, a nevét viselő könyvtár épületében. Az eseményről részletesen itt olvashat.

Bródy Sándor emléknap Egerben, 2013. június 28-án, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár és a MIT Heves Megyei Tagozata szervezésében. Az emléknap részletes programja itt található.

 

 Száz éve született Kálnoky László

(Eger, 1912. szeptember 5. – Budakeszi, 1985. július 30.)

 

Kálnoky László

Kálnoky László életrajza és munkássága

A Kálnoky-centenárium megünneplése Egerben

Kálnoky-terem avatása

Kálnoky-termet avatott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság az Egerben megrendezett vándorgyűlés második napján, 2012. augusztus 25.-én, szombaton. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár (BSK) Helyismereti Gyűjteményének helyet adó terem viseli e megtisztelő nevet.

Az avatáson részt vett Kálnoky László özvegye, és átadott Tőzsér Istvánné Géczi Andreának a BSK igazgató asszonyának megőrzésre a férje örökségéből származó emléktárgyakat: Kálnoky László édesanyja Kállay-címeres csészéjét és kiskanalát. A teremavató beszédet Dr. Ferencz Győző egyetemi docens tartotta.

Emléktábla-avatás és városi emlékünnepség

Eger Megyei Jogú Város és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Heves Megyei Tagozata szervezésében 2012. 09. 04.-én került sor az ünnepi eseményekre. A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban Habis László, Eger MJV polgármestere avatta fel az emléktáblát.

A Városháza dísztermében kora délután megrendezett emlékünnepségen a köszöntőt követő műsorban közreműködött Dudás Anna, az EKF Ének-zene Tanszék főiskolai docense is.  

Programajánló

"Gárdonyi Géza arcai" - Emlékkoncert  az író tiszteletére

Helyszín: EKF, Líceum Kápolna

Időpont: 2013. október 17. 18.00

A koncert részletes programja az EKF portálján.

 

Országos Gárdonyi Emléknapok Egerben

A Dobó István Vármúzeum 2013. októberi rendezvénysorozatának részletes programja itt olvasható.

 

Az emlékezetünkben élő Gárdonyi - Tudományos konferencia Gárdonyi Gézáról

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ, a Kálnoky László Irodalmi és Művészeti Egyesület, valamint az Agria folyóirat szeretettel vár minden érdeklődőt 2013. október 9-én, szerdán 14.00-tól
Az emlékezetünkben élő Gárdonyi c. tudományos konferenciára.

Helyszín: EKMK Bartakovics Béla Közösségi Ház díszterme
Fővédnök: Homa János, a Gárdonyi Géza Emlékév kurátora
A konferencia levezetőelnöke: Dr. Ködöböcz Gábor, az Agria főszerkesztője, a Kálnoky László Egyesület elnöke, az EKF docense.

A konferencián Dr. Kusper Judit irodalomtörténész, az EKF docense is előadást tart, előadásának címe: Gárdonyi Géza és a receptív emlékezet.  A részletes program itt olvasható.A részletes program itt olvasható.

 

Gárdonyi irodalmi fesztivál

Időpont: 2013. augusztus 8-11.

Helyszín: Eger

A rendezvényről több információt itt találhatnak.

 

"Születtem Egerben, amire büszke vagyok" - Bródy Sándor munkásságát bemutató kiállítás ünnepélyes megnyitója

Időpont:  2013. június 28. 16.00

Helyszín: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Galériája

A rendezvényről több információt itt találhatnak.

 

Olvassuk együtt Bródy Sándor művét, a Rembrandtot - az író születésének 150. évfordulója alkalmából

Időpont: 2013. június 28. 12.00-17.00

Helyszín: Érsekkerti Múzsák Ligete, Bródy Sándor és Gárdonyi Géza szobránál

Az olvasást Alexander Brody, Eger díszpolgára, az író unokája kezdi.
A program az Eszterházy Károly Főiskola Magyar Irodalomtudományi Tanszék szervezésében jött létre.

 

Bródy Sándor öröksége és az egri irodalmi hagyomány
Emléknap az író születésének 150. évfordulójára

A 2013. június 28-án, pénteken, a MIT Heves Megyei Tagozata és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár szervezésében megrendezésre kerülő emléknap meghívója és a részletes program itt olvasható.

 

Verskoncert

Időpont: 2013.06.27. 19.00

Helyszín: Eszterházy Károly Főiskola, Líceum 1. emelet, Díszterem

A 34. Kaláka Fesztivál  részletes programja itt olvasható.

 

84. Ünnepi Könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapok Egerben

(2013. június. 6-8. 10-18 óráig)

A meghívó és a részletes program itt olvasható.

 

Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

(2013. április 18-21.)

Az immáron 20. alkalommal megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a nemzetközi könyves világ jegyzett eseménye, a térség meghatározó szakmai és kulturális fóruma. A Fesztivál a Millenárison, igényes környezetben, könnyen megközelíthető, központi helyen, új, korszerű kiállítóterekkel várja látogatóit.

A 2013-as Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Olaszország és díszvendég-írója Michel Houellebecq.

A könyvfesztivál honlapja.

 

Dr. Sipos Lajos előadása a Költészet Napja alkalmából

1964 óta minden évben József Attila születésnapján, azaz április 11-én ünnepeljük a költészet napját. A jeles alkalom kapcsán Dr. Sipos Lajos irodalomtörténész, emeritus professzor, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tiszteletbeli elnöke tart előadást Egerben 2013. április 8-án, hétfőn 16 órától a Bródy Sándor Könyvtárban.

A rendezvény házigazdája Dr. Cs. Varga István irodalomtörténész, a MIT Heves Megyei Tagozat elnöke.

A rendezvényről több információt itt találhatnak.

 

Időszaki kiállítás Gárdonyi Gézáról az Agria Plázában

A Dobó István Vármúzeum és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum közösen készített kiállítást "A láthatatlan ember arcai" címmel Gárdonyi Gézáról.

A tárlat 2013. március 16-tól április 21-ig az Agria Plázában tekinthető meg.

A teljes hír itt olvasható.

 

Irodalmi előadássorozat az egri Forrásban

Kikelet...

 

Könyvkiállítás az Agria Universitas Egyesület székházában

„Magyar irodalom német nyelven” címmel nyílik kiállítás 2013.02.08-án 11 órakor az Agria Universitas Egyesület Kertész utca 3. alatti székházában. Az Ehingeni Könyvtár jelen kiállítása 200, főként régebbi korok és a kortárs magyar irodalom remekeiből válogatott kiadványt vonultat fel.

A tárlat 2013. március 22-ig tekinthető meg.

Forrás: Heves Megyei Hírlap, 2013. február 8. p. 13.

Az Ehingeni Könyvtárról több információ itt olvasható.

 

Kiállítás Gárdonyi Gézáról a Dobó István Vármúzeumban

(2012. október 17 - 2013. február 24.)

 Korábban, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság egri Országos Vándorgyűlése kapcsán már hírt adtunk a Budapesten megtekinthető Gárdonyi-kiállításról, amit 2011. novemberében a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Dobó István Vármúzeum közösen készített „A láthatatlan ember arcai” címmel Gárdonyi Gézáról.

A kiállítás most Egerbe költözött. Az író halálának 90. évfordulója tiszteletére nyílt meg a Gótikus Püspöki Palota földszinti kiállítótermeiben 2012. október 17-én, Az Egri Vár Napján.

2013-ban, a Gárdonyi Emlékévben, amikor Gárdonyi születésének 150 éves évfordulóját ünnepeljük, a tárlat és Gárdonyi országos vándorútra indul Balassagyarmatra, Agárdra, Balatonfüredre, és Székesfehérvárra.

A teljes hír itt olvasható.

 

Humor és szeretet Gárdonyi Géza színműveiben

(az író halálának 90. évfordulójára)

Előadás 2012. október 24.-én 17.00 órakor az EKMK Bartakovics Béla Közösségi Házban

 

A „Groteszk az irodalomban” c. előadássorozat keretében megrendezésre kerülő programra a belépés ingyenes.

A téma előadója: Beke Sándor rendező, színházigazgató.

 

A teljes hír itt olvasható: http://ekmk.eu/event/2012/10/24/day

 

 

 

Nagy Sándor gyűjtemény

A gyűjtemény rövid története

 

A gyűjtemény névadója, a könyvek volt tulajdonosa, Dr. Nagy Sándor – írói nevén E. Nagy Sándor – az Eszterházy Károly Főiskola nyugalmazott főiskolai tanára. Több ezer darab könyvből- és folyóiratból álló magánkönyvtárának tudományos szempontból is értékes kötetei 2005 tavaszán kerültek az Eszterházy Károly Főiskola Könyvtárának tulajdonába. A gyűjtemény az Irodalomtudományi Könyvtárban nyert elhelyezést.

 

Dr. Nagy Sándor – életrajz

Dr Nagy Sándor

 

Dr. Nagy Sándor 1936. január 13.-án született Egerben. Általános-és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Érettségi után továbbtanult az egri főiskolán, ahol 1958-ban magyar-orosz szakos általános iskolai tanári képesítést szerzett. Tanulmányait az ELTE magyar-orosz szakán kiegészítő képzés keretében folytatta, és ott kapott 1959-ben középiskolai tanári diplomát. A családi kötődések, és a szülőváros szeretete visszahozta Egerbe, ahol letelepedett, családot alapított. Házasságából két lánya született, s nekik köszönhetően több unokával gyarapodott a család.

 
A ma is Egerben élő irodalomtörténész pedagógusi pályáját általános iskolai tanárként kezdte, majd 45 évig a tanárképzésben tevékenykedett. Az egri főiskola gyakorló iskolájában eltöltött tanévet követően 1960 szeptemberétől már a főiskola Idegen Nyelvi Lektorátusán oktatott. A nem szakos hallgatók orosz nyelvi képzésében három évig vett részt. 1963-ban átkerült az Irodalomtudományi Tanszékre, ahol nyugdíjazásáig, 1996-ig, s azt követően még óraadóként 2005-ig tevékenykedett a magyar szakos tanárjelöltek képzésében.

 

Tudományos pálya

 

Pályáját a pedagógusképzésben tanársegédként kezdte. 1965-ben az egyetemi doktori címmegszerzésének évében adjunktusi, majd 1974-ben docensi kinevezéssel ismerték el tudományos és oktató munkáját. 1972-ben kinevezték tanszékvezetőnek az Irodalomtudományi Tanszék élére, és e minőségében tevékenykedett 1980-ig. Munkásságának fontos állomása volt a Magyar Tudományos Akadémián 1984-ben megvédett kandidátusi értekezés. A tudományos fokozat megszerzését követő évben főiskolai tanárrá nevezték ki. 1990-től ismét tanszékvezetői megbízatást kapott. A főiskola képzési struktúrájában végrehajtott változtatás, az intézetek felállítása kihatással volt pályafutására. 1991-ben megbízták a felállított új intézet irányításával is. Vezetői megbízatása 1995-ig tartott. Nyugdíjba menetele, 1996 után is folytatta pedagógusi pályáját, óraadóként 2005-ig vett részt a tanárképzésben.


Tanította az első éves tanárjelölteket, bevezette őket az irodalomtudomány alapjaiba. A felsőbb évfolyamos hallgatókat az 1849-1945 közötti időszak irodalomtörténetére oktatta. A korszak drámairodalmát speciális kollégium keretében ismertette meg diákjával. Több ezer tanítványa szakmai munkáját, fejlődését nagy empátiával irányította.


Orosz és német nyelven beszél. Kutatási területe a XX. század első felének magyar prózairodalma. Tudományos tevékenységének középpontjában az egri kötődésű írók - Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Remenyik Zsigmond - életútjának, írói munkásságának kutatása állt. Doktori dolgozatának címe: Gárdonyi Géza útja 1901-ig. Kandidátusi értekezése Bűntudattól a szocializmusig címmel íródott, melyben Remenyik Zsigmond és a modern magyar irodalom kapcsolatát vizsgálta. Az 1980-as évektől kutatásainak középpontjában a 20. századi magyar pikareszk regény állt. Tudományos munkásságának jelentőségét könyvei, továbbá külföldön és Magyarországon jelentős számban megjelent publikációi mutatják.


Oktatói és közéleti munkásságát több alkalommal elismerte munkahelye, lakóhelye Eger, és Heves megye vezetése is.

 

Kitüntetései: Megye Művelődésügyéért - 1972; Heves megye Tanácsának Művészeti Díja - 1974; Oktatásügy Kiváló Dolgozója - 1976; Szocialista Kultúráért - 1979; Kiváló Munkáért - 1988; Eszterházy Károly Főiskola Pro Academia Paedagogica Agriensi díja - 1989; Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Irodalmi Nívódíja – 1996; .

A neves egri pedagógus pályafutása során több tudományos társaság munkájában vett részt. A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak a megalakulásától tagja. A Magyar Irodalomtörténeti Társaságban 1991-től vállalt szerepet, a Heves Megyei Tagozatnak 1991-1996 között elnöke is volt.
 

Jelentős tudományos közéleti tevékenységet is végzett. Szerkesztő bizottsági tag volt a Hevesi Szemle c. lapnál annak megszűnéséig, továbbá az Irodalomtörténet c. szakfolyóiratnál 1985-1990 között.

 

Eger város megbecsült polgára, jelzi ezt 2001-ben a régi múltú Fertálymesteri Testületbe történő megválasztása is. E megtiszteltetés egy-egy városrész – hóstya – egy évig tartó képviseletére hatalmazza fel a megválasztott személyt, aki megbízatása lejárta után a testület örökös tagja marad.

 

Könyvei:

Remenyik Zsigmond. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1973. (Kortársaink).
Szovjet irodalom. Budapest : Tankönyvkiadó, 1973. (Főiskolai jegyzet).
Szöveggyűjtemény a Szovjet irodalom című főiskolai jegyzethez. Budapest : Tankönyvkiadó, 1973.
Eszmék és formák Remenyik Zsigmond írói világában. Budapest : Magvető, 1988.
Gárdonyi közelében : tanulmányok. Eger : Dobó István Vármúzeum, 2000. (Studia Agriensia ; 21.)

 

A Nagy Sándor-gyűjtemény

 

Az értékes állomány elsősorban a főiskolán fél évszázada működő magyar szakos tanárképzést segíti. A gyűjteményt kizárólagosan magyar nyelvű könyvek alkotják. Megjelenési idejük a XX. sz. elejétől az 1990-es évekig terjed. A dokumentumok típusát vizsgálva többségében monográfiák, tanulmánykötetek, életrajzok, negyed részük szépirodalom.


A gyűjtemény tematikailag változatos képet mutat. Az állomány több mint 70 %-a irodalomtudomány, melynek több mint fele a magyar irodalom történetét feldolgozó szakkönyv. Megközelítőleg 70 kötet a társadalomtudomány különböző ágaival, filozófiával, történelemmel és művészettel foglalkozik. A szépirodalmi művek harmada világirodalom. A magyar irodalom képviselőinek alkotásai között több értékes, és hazánkban, kis példányszámban fellelhető határon túli irodalmat reprezentáló kötet növeli a gyűjtemény értékét.

 

A Nagy Sándor-gyűjteményt különgyűjteményként kezeljük, exlibrissel láttuk el. A kötetek elhelyezésénél a könyvtár által alkalmazott ETO-alapú szakrend szerinti besorolást alkalmaztuk, így a gyűjtemény szervesen beépült a meglévő állományba.

 

A gyűjtemény használata

 

Az értékes gyűjteményt a Könyvtár igyekszik az olvasók rendelkezésére bocsátani. A könyvek részletes bibliográfiai adatait megtalálhatják a Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum elektronikus CORVINA katalógusában. A gyűjtemény darabjai kölcsönözhetők, helyben használhatók, és könyvtárközi kölcsönzéssel is hozzáférhetők.

Oktatási segédletek a könyvtárhasználati ismeretek oktatásához

Ebben a menüpontban olyan anyagokat gyűjtünk össze, amelyeket a könyvtár munkatársai könyvtárbemutatók, adatbázistréningek stb. oktatása során használtak fel.

2015

Könyvtári ismeretek közgazdasági képzésben résztvevő hallgatóknak a Tanulás- és kutatásmódszertan c. tantárgyhoz (Tamásné Fekete Adrienn, 2015. október)

Prezentáció: 2015_könyvtari_ismeretek_kozgazdaszoknak

A felsőoktatási könyvtár szolgáltatási sajátosságai - az EKF könyvtára (Tamásné Fekete Adrienn, 2015. október)

Prezentáció: A_felsooktatasi_konyvtar_sajatossagai

Pedagógiai információforrások, adatbázisok (Gál Tibor, 2015. március 4.)

Prezentáció: 2015_pedagogiai_informacioforrasok_adatbazisok

2014

Könyvtári ismeretek alapképzésben résztvevő hallgatóknak (Tamásné Fekete Adrienn, 2014. október 21.)

Prezentáció: 2014_ Könyvtári ismeretek alapképzésben résztvevő hallgatóknak

Könyvtári ismeretek magyar szakos hallgatóknak (Kun Zsuzsanna, 2014. szeptember)

Prezentáció: 2014_Könyvtárismeret magyar szakosoknak

Adatbázisok az Eszterházy Károly Főiskolán (Gál Tibor, 2014. szeptember 30.)

Prezentáció: 2014_Adatbázisok a főiskolán

A Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum (könyvtárbemutató a Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatóinak, Gál Tibor, 2014. szeptember 12.)

Prezentáció: 2014_Tittel Pál Könyvtár bemutatása

Tudományról és emberről - harmónikus fejlődésről és személyiségről (andragógia szakos hallgatók Tudásgazdaság c. kurzusához, Tamásné Fekete Adrienn, 2014. április)

Prezentáció: Tudomanyrol_es_emberrol_andragogusoknak

Könyvtári ismeretek közgazdasági képzésben résztvevő hallgatóknak a Tanulás- és kutatásmódszertan  című tantárgyhoz (Tamásné Fekete Adrienn, 2014. február 25.)

Prezentáció: 2014_februar_Tanulas_es_kutatasmodszertan

2013

Szolgáltatásmenedzsment (2013. nov. 20-i óra, Gál Tibor)

Prezentáció: 2013_1120_szolgaltatasmenedzsment

Tudományról közgazdasági szakosoknak (Tamásné Fekete Adrienn)

Prezentáció: tudományról _kozgazdaszoknak_2013

Tudománymetria közgazdászoknak (Tamásné Fekete Adrienn)

Prezentáció: tudomanymetria_kozgazdaszoknak_2013

Az Egri Hittudományi Főiskola könyvtára - könyvtárbemutató kulturális örökség szakos hallgatóknak (Gál Tibor, 2013. október 2.)

Prezentáció: eloadas_a_szeminariumban_2013_10_02

A Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum bemutatása (adatbázisok, Eklektika tudásportál, Corvina-katalógus) (a Neveléstudományi Doktori Iskola doktoranduszainak, Gál Tibor, 2013. szeptember 6)

Prezentáció: 2013_szeptember_6_nevelestudomanyi_doktori_iskola

Könyvtári ismeretek magyar szakos hallgatóknak (Kun Zsuzsanna, 2013)
 
Prezentáció: 2013_szept_konyvtarismeret_magyar_szakosoknak

2012

Országos Könyvtárügyi Konferencia (OSZK, 2012. november 22-23.) (Tamásné Fekete Adrienn)

Prezentáció: tamasne_2012_november

IKT-eszközök a könyvtárban (Gál Tibor, 2012. november 21.)

Prezentáció: ikt_a_konyvtarakban (pdf)

E-könyvtári ismeretek 12. évfolyamos diákoknak (Kun Zsuzsanna, 2012. december 4.)

Prezentáció: kutatasmodszertan_e-konyvtarak_12. evfolyam (ppt)

Könyvtári ismeretek alapképzésben résztvevő hallgatóknak (Tamásné Fekete Adrienn)

Prezentáció: tamasne_alapkepzesre

Könyvtári ismeretek magyar szakos hallgatóknak (Kun Zsuzsanna, 2012)

Prezentáció: 2012_szept_konyvtarismeret_magyar_szakosoknak
 
 
 
CsatolmányMéret
2015_konyvtari_ismeretek_kozgazdaszoknak.pdf2.43 MB
2015_a_felsooktatasi_konyvtar_sajatossagai.pdf344.24 kB
2015_pedagogiai_informacioforrasok_adatbazisok.pdf5.31 MB
2014_konyvtari_ismeretek_alapkepzesben_resztvevo_hallgatoknak.pdf416.47 kB
2014_konyvtarismeret_magyar_szakosoknak.pdf13.89 MB
2014_adatbazisok_a_foiskolan.pdf9.64 MB
2014_tittel_pal_konyvtar_bemutatasa.pdf3.96 MB
tudomanyrol_es_emberrol_andragogusoknak.pdf669.8 kB
2014_februar_tanulas_es_kutatasmodszertan.pdf2.42 MB
2013_1120_szolgaltatasmenedzsment.pdf998.49 kB
tudomanyrol_kozgazdaszoknak_2013.pdf2.52 MB
tudomanymetria_kozgadaszoknak_2013.pdf801.46 kB
eloadas_a_szeminariumban_2013_10_02.pdf5.64 MB
2013_szeptember_6_nevelestudomanyi_doktori_iskola.pdf2.41 MB
2013_szept_konyvtarismeret_magyar_szakosoknak.pdf15.21 MB
tamasne_2012_november.pdf607.61 kB
ikt_a_konyvtarakban.pdf5.51 MB
kutatasmodszertan_e-konyvtarak_12._evfolyam.ppt33.88 MB
tamasne_alapkepzesre.pps1.18 MB
2012_szept_konyvtarismeret_magyar_szakosoknak.pdf29.25 MB

Szövegértési feladatok

A szövegértési foglalkozások témaköréhez az alábbi segédanyagokat ajánljuk szíves figyelmükbe:

Bemeneti mérés - elemzés

Igényfelmérés - tanulói

Igényfelmérés - felnőtt

Igényfelmérés - elemzés

Kimeneti mérés

Médiatár

Munkatársak  


Kovács Attila (kattila@ektf.hu), Kis-Tóthné Tóbik Krisztina 


Elérhetőség
Líceum, 115-ös terem
Tel.: 36/520-400 (2161)  
Nyitva tartás
Hétfőtől péntekig: 7.30 - 18 óra.
A nyitvatartás a szorgalmi időszakra vonatkozik, az  ettől eltérő nyitvatartási rendről a könyvtári hírekben tájékozódhat.

Gyűjtemény


Különgyűjtemény

A gyűjtemény névadója Kakuk Jenő (1949–1993), az Eszterházy Károly Főiskola Közművelődés Tanszékének egykori tanára. A különgyűjtemény kb. 135 kötetből álló, a filmművészet témakörével foglalkozó szakkönyv. Az állományt különgyűjteményként kezeljük, exlibrissel láttuk el. A kötetek elhelyezésénél a könyvtár által alkalmazott ETO-alapú szakrend szerinti besorolást alkalmaztuk. Az állomány helyben használható.

Szolgáltatások
Kölcsönzés, helyben használat, tájékoztatás, filmnézés, zenehallgatás, számítógépes szolgáltatások. Beiratkozás és késedelmi díjak befizetése a 113-as könyvtári teremben történik. A zenei és filmművészeti folyóiratok a Folyóirattárban tekinthetők meg.

Számítógépes szolgáltatások
A részlegen nyolc médiaeditáló kabinet üzemel. A kabinetek mindegyike laptoppal, monitorral, hanglemezlejátszóval, digitális rajztáblával, DVD-lejátszóval és kazettás magnódeck-kel felszerelt. Igénybe vehető szolgáltatások: kép- és hangszerkesztés, filmszerkesztés, digitalizálás, multimédiás CD- és DVD-ROM-ok használata.
Egy számítógép könyvtári információkeresésre használható (könyvtári katalógus, adatbázisok stb.).
A nyolc munkaállomás egyike egy speciális, a vakok és gyengénlátók, valamint a hallássérültek által is használható. A különleges kialakítású hardverelemek között megtalálható az ún. Braille-billentyűzet, amely a beépített hangszóró segítségével fel is olvassa az éppen leütött billentyű funkcióját, nevét, valamint a vakolvasást is segíti a rajta elhelyezkedő Braille pontok megfelelő mozgatásával. Szintén a gyengénlátók hívhatják segítségül az olvasómonitort, amelynek segítségével a speciális lencse alá helyezett szöveg vagy kép akár 16x nagyítással is megjeleníthető a hozzá kapcsolt képernyőn. A nagyítás mértéke és a „tárgyasztal” természetesen finom részletességgel állítható. Továbbá a Médiatárban kiépítésre került egy induktív hurkos erősítő rendszer, melynek lényege, hogy egy előadás alkalmával az előadó egy hordozható nyakkendő mikrofonba beszél, akinek a hangját így egy erősítős fejhallgató segítségével hangosabban hallja hallássérült embertársunk.

Nem csak hardveres, hanem szoftveres oldalról is ki lett egészítve ez a számítógép: kapott egy képernyő-felolvasó szoftvert is a rendszer, amely segítségével bármilyen, a képernyőn megjelenő tartalmat meg tud hallgatni a vak vagy gyengénlátó használó.
 

Első oktatási óra Médiatárunkban

A Főiskola nagyszabású revitalizációja során Médiatárunk nemcsak növekedett, de új funkcióval is bővült.

Ezek után már közvetlenül is részesei vagyunk az oktatásnak, hisz órákat is tarthatnak az oktatók nálunk.

Erre élő példaként egy hallgatói csoport érkezett, akik a Kórusirodalom I. szabadon választható tárgy keretein belül egy kis zenehallgatáson vettek részt Dr. Kis Katalin tanárnő vezetésével!

CsatolmányMéret
dsc09469.jpg155.1 kB
dsc09470.jpg154.27 kB
dsc09471.jpg166.94 kB
dsc09473.jpg131.91 kB

Nyelvtudomány, könyvtártudomány, helyismeret

Elérhetőség
Líceum, 211-es és 212-es terem
Bejárat: 212-es terem
Tel.: 36/520-400 (2074)  
Nyitva tartás
Hétfőtől péntekig: 7.30 - 18 óra.
 

 

Általános információk

Munkatársak   
Gál Tibor (tibor.gal@ektf.hu), Kun Zsuzsanna (zsu.kun@ektf.hu), Fülep Ádám (fulep@ektf.hu)
Elérhetőség
Líceum, 211-es és 212-es terem
Bejárat: 212-es terem
Tel.: 36/520-400 (2198)  
Nyitva tartás
Hétfőtől péntekig: 7.30 - 18 óra.
A nyitvatartás a szorgalmi időszakra vonatkozik, az ettől eltérő nyitvatartási rendről a könyvtári hírekben tájékozódhat a honlapunkon. A 211-es és a 212-es terem tanteremként és oktatói szobaként is szolgál. Ha a teremben órát tartanak, akkor onnan könyvet nem tudunk kiadni. A korlátozott nyitvatartás miatt a nyelv- és irodalomtudományi gyűjteményben (214-es terem) tartunk ügyeletet.  
Gyűjtemény
Könyvtártudomány, bibliográfiák. Helyismereti és helytörténeti kiadványok. Intézménytörténeti művek, főiskolai évkönyvek és tudományos közlemények. Muzeális könyvek.
Különgyűjtemény
Churchill-gyűjtemény, Ottovay László-gyűjtemény, Régi könyves gyűjtemény.
Szolgáltatások
Kölcsönzés, helyben használat, tájékoztatás. Beiratkozás és késedelmi díjak kifizetése a 113-as könyvtári teremben történik. A könyvtártudományi folyóiratok a Folyóirattárban tekinthetők meg. Az olvasótermi férőhelyek száma: 12.
Számítógépes szolgáltatások
A részlegben nem található asztali számítógép, szükség esetén saját laptop wifi segítségével használható. A számítógépes szolgáltatások a szomszédos 214-es teremben vehetők igénybe.   
Fénymásolás
Fénymásolás a nyelv- és irodalomtudományi gyűjteményben (214-es terem) lehetséges.

Churchill-gyűjtemény

A Churchill-gyűjtemény rövid története

A svájci Winston Churchill Alapítványt (Schweizerische Winston-Churchill-Stiftung) egy évvel Churchill halála után, 1966-ban hozták létre Zürichben. Az Alapítvány célja kettős: egyrészt emlékezni és emlékeztetni Churchill életére és munkásságára, másrészt támogatni a Churchillről és a korszakról szóló kutatásokat, az eredményeket bemutató könyvek és tanulmányok publikálását.

Az Alapítvány megkezdte a Churchill-Bibliothek kiépítését is, amely a zürichi egyetemre került. A Zürichi Egyetemi Könyvtár a Zürichi Központi Könyvtár közvetítésével 2006 szeptemberében ennek a gyűjteménynek a duplumait adományozta az Eszterházy Károly Főiskola Könyvtárának.

A Churchill-gyűjtemény

A gyűjtemény részletesen tárgyalja Winston Churchill (1874-1965) munkásságát, tartalmazza Churchill saját műveit és a róla szóló irodalmat. Tematikailag elsősorban a huszadik század történelmét mutatja be, a két világháború politikai és katonai eseményeit, a békeszerződéseket, a Brit Birodalom történetét, a brit bel- és külpolitikát, de érinti a legfontosabb európai eseményeket is.

Monográfiák, dokumentumgyűjtemények, visszaemlékezések, életrajzok és tanulmánykötetek igyekeznek felidézni Churchill munkásságát és a korszakot, amelyben tevékenykedett. A tájékozódást lexikonok, bibliográfiák és adattárak segítik. A Churchill-gyűjteménybe elsősorban könyvek tartoznak, a folyóiratok mennyisége elhanyagolható. Nyelvi megoszlásban a legtöbb könyv angol nyelvű, jóval kevesebb német nyelvű és csak néhány francia munka sorolható az állományba. A könyvek megjelenési ideje a 19. század végétől az 1990-es évekig terjed.

A gyűjtemény használata

A Churchill-gyűjtemény darabjainak bibliográfiai adatai szerepelnek a Tittel Pál Könyvtár elektronikus katalógusában (a "Churchill Gyűjtemény" tárgyszó jelzi a rekordok hovatartozását). 

A csatolt angol nyelvű táblázat a teljes gyűjtemény tematikusan rendszerezett tételeit tartalmazza (szerző, cím, kiadás adatai).

Az állomány elhelyezésénél megtartottuk a zürichi könyvtár szakrendjét és jelzetelését.

A gyűjtemény darabjai helyben használhatók, de az érdeklődők igénybe vehetik a könyvtárközi kölcsönzést is.

További információ a Líceum 214-es könyvtári termében vagy az alábbi címen (tibor.gal@ektf.hu) kapható.

CsatolmányMéret
churchill_collection_jegyzeke.xls480.5 kB

Régi könyves gyűjtemény

A Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum régi könyves gyűjteménye

A főiskolai könyvtár régi könyves gyűjteménye elsősorban az államosítás során felszámolt szerzetesi és iskolai, illetve magánkönyvtárak köteteiből áll. Az 1949-ben megalakult egri Pedagógiai Főiskola könyvtárosai a bibliotéka gyűjtőkörébe tartozó könyveket kezdetben a Népkönyvtári Központtól, majd az Országos Széchényi Könyvtártól, annak Könyvelosztójától, illetve a Fölöspéldány Központtól kapták. Később ajándékozás és vásárlás útján került a gyűjteménybe néhány kötet.

Az 1850 előtt megjelent köteteket összegyűjtő régi könyves állomány mintegy 2000 művet tartalmaz, zömmel 1801 és 1850 közötti kiadványokat, 282 kötet a 18. századból, kilenc pedig a 17. századból származik. Legkorábbi könyvünk egy párizsi kiadású Justinianus-kötet 1562-ből.   

A könyvek tartalmilag szinte valamennyi tudományterületet felölelik. Különösen gazdag a történettudományi és a teológiai állomány, valamint a magyar és világirodalmi klasszikus szerzők által írt művek, de találhatunk a gyűjteményben több természettudományi munkát és tankönyvet is.

A könyveket folyamatosan dolgozzuk fel, a bibliográfiai adatokat a Corvina könyvtári katalógus tartalmazza.

A művelődéstörténeti vagy helytörténeti szempontból legértékesebb kötetek digitalizálása is elindult, a Líceum Kiadóval együttműködve pedig reprintek megjelentetését is vállalja a könyvtár. Mikes Kelemen törökországi leveleinek 1794-es kiadása 2011-ben jelent meg hasonmás kiadásban.

A restaurált könyveinket is magában foglaló régi könyves különgyűjtemény a Líceum épületében található (214-es terem). A régi könyvek megtekintéséhez kérje a könyvtárosok segítségét.

Legértékesebb restaurált muzeális könyveinket virtuális kiállítás mutatja be.

 

Restaurált kötetek a régi könyves gyűjteményben

A főiskolai könyvtár régi könyves gyűjteménye elsősorban az államosítás során felszámolt szerzetesi és iskolai, illetve magánkönyvtárak köteteiből áll. Az 1949-ben megalakult egri Pedagógiai Főiskola könyvtárosai a bibliotéka gyűjtőkörébe tartozó könyveket kezdetben a Népkönyvtári Központtól, majd az Országos Széchényi Könyvtártól, annak Könyvelosztójától, illetve a Fölöspéldány Központtól kapták. Később ajándékozás és vásárlás útján került a gyűjteménybe néhány kötet.

Az 1850 előtt megjelent köteteket összegyűjtő régi könyves állomány mintegy 2000 művet tartalmaz, zömmel 1801 és 1850 közötti kiadványokat, 282 kötet a 18. századból, kilenc pedig a 17. századból származik. Legkorábbi könyvünk egy párizsi kiadású Justinianus-kötet 1562-ből.   

A könyvek tartalmilag szinte valamennyi tudományterületet felölelik. Különösen gazdag a történettudományi és a teológiai állomány, valamint a magyar és világirodalmi klasszikus szerzők által írt művek, de találhatunk a gyűjteményben több természettudományi munkát és tankönyvet is.

A művelődéstörténeti vagy helytörténeti szempontból legértékesebb kötetek digitalizálása is elindult, a Líceum Kiadóval együttműködve pedig reprintek megjelentetését is vállalja a könyvtár. Mikes Kelemen törökországi leveleinek 1794-es kiadása 2011-ben jelent meg hasonmás kiadásban.

A restaurált könyveinket is magában foglaló régi könyves különgyűjtemény a Líceum épületében található (214-es terem). A régi könyvek megtekintéséhez kérje a könyvtárosok segítségét.

A Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum már több alkalommal részt vett a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt pályázatokon. Saját forrásaink és kapott támogatás felhasználásával már több könyvünk állományvédelmét sikerült megoldanunk. A gyűjtemény köteteinek restaurálása mellett lehetőségünk nyílt arra is, hogy a könyvek állagát szakszerű tisztítással megóvjuk. A restaurálást és a tisztítást a Pannoniusz Műhely munkatársai végezték, az ő szakszerű közreműködésükkel sikerült újjávarázsolnunk régi könyveinket. A bemutatott fényképek jelentős részét is Juhász János restaurátor készítette.

Alábbi virtuális kiállításunk a főiskolai könyvtár restaurált könyvei közül válogat. A kötetek elsősorban a régi könyves gyűjteményből valók, de néhány újabb kiadású hely- vagy intézménytörténeti munkát is bemutatunk.

 

 

Ambrosovszky Mihály: Imago orbis (1759)

Ambrosovszky Mihály (1702-1792): Imago orbis ab orbe condito [...] (Eger : Bauer Károly József, 1759)

   

   

Ambrosovszky Mihály nagyszombati tanulmányai után 1754-ben lett a Telekessy István püspök által fél évszázaddal korábban alapított egri papnevelő intézet rektora. Egy év megszakítással egészen 1772-ig irányította az intézményt.

Irodalmi munkásságának java arra az időszakra esik, amikor pártfogója, Barkóczy Ferenc állt az egri egyházmegye élén. Ambrosovszky Mihályról Bod Péter így írt Magyar Athenas című munkájában: „Adott Világ eleibe Deák nyelven egy néhány rendbéli Könyveket.”

Az Imago orbis című műve is egy ilyen latin nyelvű munka, egy világtörténet. A szerző kezdetben a Bibliát veszi alapul, majd évszázadok szerint sorolja fel a fontosabb eseményeket, nevezetes személyeket. Kepler, Galilei, Newton vagy II. Rákóczi Ferenc mellett, mint jelentős helyi vonatkozású eseményt, megemlíti az 1757-es egri árvizet is.

A kötet a Barkóczy Ferenc püspök által 1755-ben alapított egri nyomda egyik korai kiadványa. Az igényes és nagy szakértelemmel vezetett tipográfia több néven egészen 1949-ig működött a Líceum épületében.

 

Benkóczy Emil: Pyrker első magyar tanítóképzője (1928)

Benkóczy Emil  (1883-1944): Pyrker első magyar tanítóképzője : Az Egri Érseki R. K. Tanítóképző centennáriumára (Eger : Érseki Líceumi Könyvnyomda, 1928)

   

Magyarország első katolikus tanítóképzőjét Pyrker János László egri érsek alapította 1828-ban, ennek hallgatója volt Gárdonyi Géza is 1878 és 1881 között. Az alapítás évfordulójára készült az iskola történetét bemutató igényes, adatokban gazdag és megállapításaiban ma is használható mű, amely intézménytörténeti gyűjteményünk darabja.

A tanári életrajzi adatokat, hallgatói névsorokat, a különböző szertárak, önképzőkörök és az intézményi könyvtár részletes bemutatást tartalmazó kötet szerzője az intézmény tanára volt, számos helytörténeti jellegű mű, többek között egy Tárkányi Béláról szóló monográfia szerzője. 

Brisson, Barnabé: De veteri ritu nuptiarum (1641)

Brisson, Barnabé (1531-1591): De veteri ritu nuptiarum et jure connubiorum (Leyden : Franciscus Hackius, 1641)

      

A 16. századi Barnabé Brisson a kor legjobb francia egyetemein szerezte meg jogi diplomáját. Párizsban sikeres politikai pályát futott be, III. Henrik király bizalmasa lett, megválasztották a parlament elnökének, több fontos diplomácia küldetésben is részt vett. Brissont a humanizmus egyik legjelesebb jogászának tartják.

Az először 1564-ben Párizsban megjelent mű 1641-es bővített kiadása a házassági jog kérdéseit tárgyalja, figyelembe véve az ókor és a 16. század szokásait, a római és a kánonjog előírásait. 

Csúzy Zsigmond: Zengedező síp-szó (1723)

Csúzy Zsigmond (1670-1729): Zengedező síp-szó (Pozsony : Royer János Pál, 1723)

   

Czúzy Zsigmond, a sajóládi pálos kolostor szerzetese a 18. század első negyedének nagy hatású hitszónoka volt. Prédikátorként szinte az egész országot bejárta, Rákóczi híveként tábori papként is szolgált. Prédikációit Pozsonyban jelentette meg öt vaskos kötetben 1723 és 1725 között.

Csúzy művét Koháry István grófnak, a barokk kor jelentős költőjének és mecénásának ajánlotta. Koháry István volt az Egert a török uralom alól 1687-ben felszabadító haderők egyik parancsnoka.

Egy 1745-ös bejegyzés szerint a kötet korábban a sümegi ferences rendház tulajdona volt.

 

Dante, Alighieri: A Pokol (1896)

Dante, Alighieri (1265-1321): A Pokol (Budapest : Singer és Wolfner, 1896)

      

Gárdonyi Géza Dante-fordítása, az Isteni színjáték első része 1896 áprilisában jelent meg. Olyan könyvsiker lett, hogy a Singer és Wolfner még ugyanabban az évben kiadott egy 24 illusztrációt tartalmazó utánnyomást, ez a kiadás található meg könyvtárunkban.

Babits Mihály így írt a Nyugatban Gárdonyi Géza Dante-fordításáról: „Gárdonyié a kuriózumok közé sorolható. Ő vagy kihagyta a nehezebb helyeket, vagy megmagyarázta, de versben és szövegben. A Dante célzásaiból történeteket kerekített, csakhogy a kommentárt kerülje. A nyelvet a végletekig elmagyarosította és elnovellásította. Egy modern magyar Dante, de Dante nem volt sem modern, sem magyar.

Gárdonyi „mentségére” elmondhatjuk, hogy csupán kedvtelésből kezdett neki a fordításnak, itáliai útjára készülve így próbálta csiszolni olasz nyelvtudását. Fordítását azonban így is az értékesebb próbálkozások közé sorolja az irodalomtörténet.

Diószegi Sámuel: Magyar fűvész könyv (1807)

Diószegi Sámuel (1760-1813): Magyar fűvész könyv (Debrecen : Csáthy György, 1807)

 

    

 

Diószegi Sámuel református lelkész és botanikus természettudományi tanulmányait a göttingeni egyetemen folytatta. Sógorával, a Lúdas Matyi szerzőjével, Fazekas Mihállyal (1766-1828) 1807-ben írta meg füvészkönyvét. Nagy hatású munkájukban Carl Linné botanikai rendszerét ismertették meg a magyar olvasókkal, megteremtették a magyar leíró növénytan és alaktan szaknyelvét.

A könyvtárunkban látható restaurált példány előzéklapjain magyar nyelvű bejegyzések, növényrendszertani ábrák és különböző gyógynövényreceptek olvashatók.

Fénelon: Telemakus bujdosásának történetei (1755)

Fénelon, François de Salignac de la Mothe (1651-1715): Telemakus bujdosásának történetei (Kassa : Jezsuita Akadémia Nyomdája, 1755)

   

   

A regény szerzője XIV. Lajos francia király udvarában nevelőként működött. Erkölcsi-politikai tanregényét nem ifjúsági olvasóknak szánta, műve azonban évszázadokig a francia iskolások kedvelt olvasmánya volt. A Haller László által fordított mű, Télemakhosznak, Odüsszeusz fiának a története olyan népszerű lett, hogy 1755 és 1775 között négy alkalommal is kiadták.

Könyvtári példányunk editio princeps, vagyis Fénelon művének első kiadása, amelyet az egri egyházmegye területéhez tartozó Kassán nyomtattak Barkóczy Ferenc egri püspök anyagi támogatásával.

A kötet korábbi tulajdonosa az egri ciszter gimnázium volt, tőlük mint duplumot vásárolta meg Dr. Udvardy László, az Egri Érseki Jogakadémia tanára.

Földi János: Magyar grammatika (1795)

Földi János (1755-1801): Magyar grammatika (Bécs : Ignaz Alberti, 1795)

  

   

A Hadi és Más Nevezetes Történetek című folyóirat szerkesztősége 1795-ben pályázatot hirdetett egy magyar grammatika kidolgozására. Erre írta meg Földi János orvos, költő és polihisztor nyelvtanát, amelyet a bíráló bizottság átalakítva meg is jelentetett. Ezt az ún. Debreceni grammatikát többen bírálták, köztük Kazinczy is, pedig szemléletével, meghatározásaival és szakkifejezéseivel a magyar nyelvtudomány egyik jelentős művének tekinthetjük.

A példány egyik korábbi tulajdonosa Egyed Antal (1779-1862) volt. A tudós dunaföldvári plébánost, az MTA levelező tagját diákkorában Virág Benedek vezette be a versírás mesterségébe. 

Ipolyi Arnold: A kunok bél-háromkúti apátsága (1865)

Ipolyi Arnold (1823-1886): A kunok bél-háromkúti máskép apátfalvi apátsága és XIII. századi egyházának leírása (Pest : Emich Gusztáv, 1865)

   

A  Magyar mythologia íróját, a sokoldalú tudóst 1860-ban Bartakovics Béla érsek hívta az egri egyházmegyébe. Toldy Ferenc irodalomtörténész Ipolyit az első magyar művészettörténésznek nevezte, ő volt a hazai műemlékvédelem egyik megszervezője, 1868-ban Ipolyi egri házában tartotta gyűlését az Orvosok és Természetvizsgálók Régészeti Szakosztálya. Úttörő érdemei vannak az egri vár régészeti feltárásában is, ő volt az első, aki hosszabb tanulmányt írt a várban található székesegyházról.

A Bélapátfalván ma is látogatható ciszter apátságről ő készítette el az első tudományos igényű leírást, 1865-ben megjelentetett munkája metszetanyaga és a közzétett forrásszövegek miatt is értékes tanulmány. 

Kalmár György: Prodromus (1770)

Kalmár György (1726-?): Prodromus (Pozsony : Landerer Mihály János, 1770)

   

A szerző a 18. században egész Európában elismert nyelvész volt. Saját korában azonban különcnek tartották, ehhez hozzájárulhatott Kazinczy Ferenc elítélő véleménye is. Kalmár Györgyöt a két világháború között kezdték értékelni, a Prodromust az összehasonlító hangtan egyik korai kísérleteként méltatták. A költő Kalmár Györgyöt Weöres Sándor fedezte fel, az általa szerkesztett Három veréb hat szemmel című antológiában közölt tőle verset.

Érdekesség, hogy anyanyelv szavunk először az 1770-ben kiadott Prodromusban olvasható. 

Kiss Mihály: Angol nyelvtan (1842)

Kiss Mihály: Angol nyelvtan legjobb kutfők után (Pest : Heckenast Gusztáv, 1842)

  
  

Kiss Mihály műve a hazai nyelvtanítás történetének érdekes fejezete, egyszerre tükrözi az angol és a magyar nyelv 19. századi állapotát és a 170 év alatt történt változást, fejlődést. A kötetben olvashatunk az angol nyelv történetéről, de rendszeres nyelvtanként is tanulmányozható. A szerző ezen kívül több nyelvkönyvet és szótárat is összeállított az 1840-es években.

Néhány hasznos társalgási kifejezés 1842-ből:

Ön könnyű reggelit eszik; szolgálhatok egy szelet hideg marha hússal, sódarral vagy tojással. = You make but a slight breakfast; shall I help you to a slice of cold beef, ham, or some eggs.

Kedves barátom, vigyázzon a’ gyertyára, tartsa a’ kanóczot röviden, és ne aludjék el az olvasásnál. = My dear friend, be cautious with regard to fire, keep your snuff short, and be sure not to sleep over your book.

Bizonyos legyen mindig vigyázandok. = You may rest assured, that I shall never be off my guard.

 

Kolb, Gregor: Series Romanorum pontificum (1739)

Kolb, Gregor (1681-1746): Series Romanorum pontificum (Augsburg : Martin Veith, 1739)

   

Gregor Kolb német jezsuita történész a freiburgi egyetemen 1724-ben tartott nyilvános vita, disputáció során elhangzott nézeteit könyv formában is megjelentette. Könyvtári példányunk Kolb művének negyedik kiadása. Kolb könyvében a pápák történetét tárgyalja Szent Pétertől XIII. Benedekig, közben több neves luteránus tudós véleményét kritizálja.

A szerző bibliai történeteit és földrajzi tankönyveit a 18. századi Magyarországon is sokat forgatták. Könyvtári példányunk korábbi tulajdonosa Fekete Ferenc, az Egri Érseki Jogakadémia tanára, az Eger című lap szerkesztője volt.

Kármán József – Pajor Gáspár (szerk.): Uránia : Első esztendő I. köttet (1794)

Kármán József (1769-1795) – Pajor Gáspár (1770-?) (szerk.): Uránia : Első esztendő I. köttet (Vác : Gottlieb Antal, 1794)

   

   

A magyar irodalom nagyjai a felvilágosodás évtizedeiben a folyóiratok megjelenését is fontos feladatuknak tartották. Ebben a szellemben látott napvilágot a Kármán József és Pajor Gáspár szerkesztésében megjelent Uránia. Csak három száma jelent meg 1794-1795-ben, irodalomtörténeti jelentősége azonban vitathatatlan. A könyvtárunk birtokában lévő első számban közölte Kármán a Fanni hagyományai című regénye első részletét. Az eredeti művek mellett számos fordítást is tartalmaz a kötet, például Petrarca vagy Kleist műveit.

Kézai Simon: Chronicon Hungaricum (1781)

Kézai Simon (13. sz.) – Horányi Elek (1736-1809): Chronicon Hungaricum (Bécs : Kurzbeck, 1781)

      

A korabeli papírkötésben könyvtárunkban található munka a második fennmaradt magyar történeti mű szövegkiadása, 13. századi szerzője IV. László király jegyzője volt.

A négy részre tagolt krónika történelmünket a hunoktól tárgyalja Attilán és a honfoglaláson át az 1280-as évekig. Egy 18. századi másolat alapján adta közre Horányi Elek piarista szerzetes, a Memoria Hungarorum című irodalomtörténeti lexikon összeállítója. Példányunk első kiadás, az aukciós katalógusokban ritkán szereplő, könyvtörténetileg is értékes munka.

Ladvocat, Jean-Baptiste: Historiai dictionarium (1795-1797)

Ladvocat, Jean-Baptiste (1709-1765): Ladvocat apátúrnak … historiai dictionariuma (Komárom : Weinmüller Bálint, 1795-1797)

        

Egyik első magyar nyelvű életrajzi lexikonunk. A hebraista Jean-Baptiste Ladvocat, a párizsi Sorbonne könyvtárosa egyházi és világi személyek, művészek és tudósok biográfiáját közli munkájában.

A művet Mindszenti Sámuel (1751-1806) református lelkész, a Komáromi Tudós Társaság tagja fordította. A fordítás egyben bővített kiadás is, mivel Mindszenti 1794-ig kiegészítette az eredeti francia lexikon adatait.

Loderecker, Petar: Dictionarium septem diversarum linguarum (1605)

Loderecker, Petar: Dictionarium septem diversarum linguarum (Prága : Typographia Ottmariana, 1605)

   

Könyvtárunk második legrégibb könyve egy magyar értelmezéssel is ellátott hétnyelvű szótár. A könyvet egy előszó vezeti be latin, olasz, dalmát (horvát), cseh, lengyel, német és magyar nyelven. Az utóbbi címe: Az kegies oluasohoz. A könyv első felében a latin szavak betűrendje szerint hét hasábban állnak a hét nyelvnek megfelelően a szavak, a második rész a nemzeti nyelvek szómutatója.

A Dictionarium összeállítója, Petar Loderecker prágai bencés szerzetes Verancsics Faustus 1595-ben Velencében megjelent ötnyelvű szótárát adta ki újra, de azt lengyel és cseh szóanyaggal bővítette. A Verancsics név nem ismeretlen Egerben, Faustus a 16. század közepén élt egri püspök, Verancsics Antal unokaöccse volt. 

 

Losonczi István: Hármas kis tükör (1773)

Losonczi István (1709-1780): Hármas kis tükör (Pozsony : Landerer Mihály, 1773)

    

A tankönyv szerzője Nagykőrösön működött mint református lelkész és tanító, több magyar és latin nyelvű tankönyve maradt ránk kéziratban.

A Hármas kis tükör egyik első népiskolai tankönyvünk, 1771 és 1868 között több mint hetven kiadása látott napvilágot, de később is népszerű olvasmány volt, elsősorban a falusi olvasók körében. Az anyagot verses formában dolgozza fel, de kihajtható térképei miatt szemléltetésre is fel tudták használni az oktatásban a tankönyvet, amely ”a szent históriát, Magyar országot, Erdély országot, annak földével, polgári-állapatjával és históriájával gyenge elmékhez alkalmaztatott módon … kimutatja”. 

 

Maróthy György: Arithmetica (1782)

Maróthy György (1715-1744): Arithmetica, vagy Számvetésnek mestersége (Debrecen : Margitai István, 1782)

   

A debreceni református kollégium tanára magyar nyelven tárgyalja a számtan alapjait könyvében, amely 1743-ban jelent meg először. Korszerű pedagógiai nézeteit tükrözik az előszóban írott szavai: „Minthogy még eddig a’ Deákság nélkül való Tanulóknak igen bajt szerzettek a’ Deák nevek […] én hasznosnak ítéltem, mind azok helyett Magyar szókat tenni, mellyeket még az Asszony-nép is megérthessen.”

Mikes Kelemen: Török országi levelek (1794)

Mikes Kelemen (1690-1761): Török országi levelek (Szombathely : Siess Antal József, 1794)

   

   

Az erdélyi születésű Mikes Kelemen, aki Szerb Antal szerint „egyike a legvonzóbb, legszeretetreméltóbb magyar embereknek, 17 évesen lépett II. Rákóczi Ferenc szolgálatába, s egészen 1735-ig, a fejedelem haláláig hű társa maradt a száműzetésben. 1717-ben kezdte el írni egy kitalált személynek, „Édes néném”-nek szóló törökországi leveleit.

Írásai a Rákóczi-emigráció értékes történeti dokumentumai, de mint szépirodalmi művek is szervesen illeszkednek a magyar levélíró hagyományba. A régi magyar irodalom egyik legjelentősebb emlékének eredeti és teljes kéziratát az Egri Főegyházmegyei Könyvtár őrzi.

A könyvtárunkban található restaurált példány az első kiadás, amely Festetics György gróf anyagi támogatásával jelent meg Kultsár István gondozásában. Ennek hasonmás kiadását legutóbb 2011-ben jelentette meg a Líceum Kiadó.

Mátyus István: Ó és új diaetetica (1792)

Mátyus István (1725-1802): Ó és új diaetetica. Ötödik darab (Pozsony : Landerer János Mihály, 1792)

   

Az erdélyi Mátyus István, Küküllőszék és Marosszék „physicusa”, vagyis tisztiorvosa írta meg a magyar orvosi és gasztronómiai szakirodalom egyik legfontosabb korai munkáját, a Diaeteticát, amely először Kolozsváron jelent meg 1762 és 1766 között.

Bár a 18. század második felében már megindult Magyarországon az anyanyelvű orvosi felvilágosító könyvek kiadása, a Diaetetica nem az egészséges életmóddal, az egészség megőrzését biztosító szabályokkal foglalkozó egyszerű nyelvezetű, ismeretterjesztő jellegű kiadvány volt, Mátyus István művét a szakembereknek szánta.

A ötödik kötetben tárgyalja többek között a bort, a sört, a kávét, szól a teáról, a dohányról és a csokoládéról, ír „az étellel és itallal okoson való élésről”. A sörről például az alábbiakat jegyzi meg: „Jelei a’ jó és egésséges sernek ezek; ha jó ízű, és kedves szagú, egy kevéssé mint a’ bor tsipős, de nem etzetes; a’ fejet nem terheli; a’ gyomrot meg-nem puffasztja, a’ vizelletet bőven és szaporán hajtja.

 

Mészáros Ignác: Magyar szekretarius (1793)

Mészáros Ignác (1729-1800): Minden esetekre el-készült magyar szekretarius (Pest : Trattner Mátyás, 1793)

   

Mészáros Ignác a 18. század egyik közismert szerzője volt, németből magyarított regényei mellett ez az egyik legnépszerűbb és leghasznosabb munkája. A Szekretarius egy levélmintakönyv, amelyhez Mészáros számtalan német és francia forrást használt fel. Munkájának érdekessége, hogy mivel a szerző a Batthyány-család szolgálatában állt mint Batthyány József kalocsai érsek titkára, így a levelek jelentős része a család levelezéséből származott, Mészáros Ignác a kezei között megfordult episztolákat másolta be (a szükséges változtatásokkal) gyűjteményébe.

Oláh Miklós: Hungaria et Atila (1763)

Oláh Miklós (1493-1568): Hungaria et Atila (Bécs : Johann Thomas Trattner, 1763)

   

Oláh Miklós, a katolikus megújulás egyik meghatározó alakja 1548-tól 1553-ig volt az egri egyházmegye püspöke. Ezt a művét korábban, 1536 körül írta, mikor a mohácsi csatavesztés után Habsburg Mária királynéval Németalföldre menekült.

A Hungaria és az Atila két gondolatilag és szerkezetileg is összefüggő mű, amelyben a szerző megpróbálta mozgósítani a keresztény Európa erőit Magyarország felszabadítása érdekében. A Hungaria egyik híres fejezetében Mátyás király könyvtárát is bemutatja. Oláh Miklós egy rövid versben szólítja meg olvasóját, előre válaszolva az esetleges kritikákra:

„Én csak a nyersanyagot nyújtom. Magasabb az igényed?

Írd meg több csínnal, nincs akadálya, magad…”

A kötet korábbi tulajdonosai közül Kátai Gábor (1831-1878) karcagi orvos volt, a hazai tudományos ismeretterjesztés egyik jeles alakja. Az ő könyvtárát vásárolta meg egy tápiószentmártoni birtokos, Magyary-Kossa Sámuel (1849-1921), akinek 24 ezer kötetes, enciklopédikus jellegű magángyűjteménye 1945 után szinte teljesen megsemmisült.

 

Orczy Lőrincz – Teleki József: Ortzi Lörintz urnak Nagy Szöllösön elmondott beszéde (1782)

Orczy Lőrincz (1718-1789) – Teleki József (1738-1796): […] Ortzi Lörintz urnak Nagy Szöllösön MDCCLXXXII. esztendöben Mind-Szent-Havának XV-dik napján […] elmondott beszéde […] (Pest : Eitzenberger Anna, 1782)

   

Orczy Lőrinc Heves vármegyében, Tarnaörsön született. Részt vett a hétéves háborúban, majd Abaúj főispánja lett. Ebben a tisztségében iktatta be 1782-ben Teleki Józsefet, a neves írót, könyvgyűjtőt és koronaőrt az ugocsai főispánságba. Az eseményen elhangzott beszédeket tartalmazza a rövid kötet.

A költő Orczy Lőrinc a Barkóczy Ferenc egri püspök körül szerveződő írói-tudósi kör egyik jeles tagja volt.

Timon Sámuel: Imago antiquae Hungariae (1733)

Timon Sámuel (1675-1736): Imago antique Hungariae (Kassa : Jezsuita Akad. nyomdája, 1733)

   

   

A könyvtárunkban lévő restaurált példány kolligátum, Timon Sámuel jezsuita történettudós Imago novae Hungariae (Kassa, 1734) című művét is tartalmazza. Timon volt a 18. századi magyar jezsuita tudományosság egyik korai képviselője, a tudományos igényű történetírás meghatározó alakja. Munkája, amely a források felkutatása és forráskritikai vizsgálatok alapján készült, a földrajztudomány, a családtörténet, a heraldika és a helytörténeti kutatások fontos kútfője. 

Tárkányi Béla: Költemények (1857)

Tárkányi Béla (1821-1886): Tárkányi B. J. költeményei (Pest : Szent István Társulat, 1857)

   

   

Tárkányi volt a 19. századi egri papköltők talán legtehetségesebb, de mindenképpen legismertebb alakja. Ő készítette el Bartakovics Béla egri érsek felkérésére a Biblia új fordítását, munkáját IX. Pius pápa is elismerte. A hívek a templomokban ima- és énekeskönyveit naponta használták, katolikus egyházi énektára is népszerű volt.

Tárkányi azonban költőként is jelentőset alkotott, 1844-ben Petőfi Sándor azért utazott Egerbe, hogy Tárkányival találkozhasson. Verseskötete, amelyhez Toldy Ferenc írt előszót, fontos kötete helytörténeti gyűjteményünknek.

Utas Zsiga (szerk.): Hevesmegyei írók és írónők almanachja (1903)

Utas Zsiga (1865-?) (szerk.): Hevesmegyei írók és írónők almanachja (Gyöngyös : Herzog Ernő Ármin, 1903)

   

A megyei írók műveit tartalmazó kötet szerkesztője Utas Zsiga, eredeti nevén Strasser Zsigmond vármegyei tisztviselő, aki Gyöngyösön, majd nem sokkal a kötet megjelenése után Egerben tevékenykedett. Több cikke jelent meg a megyei lapokban, költeményeit öt kötetben Gyöngyösön adta ki.

Az Almanach először 1901-ben, utoljára 1908-ban jelent meg. A kötetben az ismertebb szerzők között megtaláljuk Kandra Kabos, Tárkányi Béla vagy Türk Frigyes nevét.

Magyar Könyvtárosok Egyesülete (Tamásné Fekete Adrienn és könyvtárszakos hallgatók írásai)

Vándorgyűlések

39. Vándorgyűlés - Szeged - 2007. július 12-14.

  • A 39. Vándorgyűlésen részt vevő hallgatóink                                                                 Csatolmány  - 39_hallgatok.doc
  • Tamásné Fekete Adrienn: Az MKE számít az ifjú könyvtárosokra!                                    Csatolmány - 39_tamasne.doc
  • Racsko Réka: Beszámoló az MKE 39. Vándorgyűléséről
  • Stefanecz Mária: Élménybeszámoló a szegedi Vándorgyűlésről

40. Vándorgyűlés - Szombathely - 2008. július 24-26.

  • A 40. Vándorgyűlésen részt vevő hallgatóink                                                                 Csatolmány - 40_hallgatok.doc
  • Tamásné Fekete Adrienn: Ismét könyvtár szakos hallgatókkal együtt a konferencián     Csatolmány - 40_tamasne.doc
  • Nagy Andor: Beszámoló az MKE szombathelyi 40. Vándorgyűléséről
  • Hegedüs István: Vándorgyűlésen, Szombathelyen
  • Tamásné Fekete Adrienn: Szubjektív „leg"-jeim                                                             Csatolmány - 40_tamasne_2.doc

41. Vándorgyűlés - Debrecen - 2009. július 9-11.

  • A 41. Vándorgyűlésen részt vevő hallgatóink                                                                   Csatolmány - 40_hallgatok.doc
  • Fülep Ádám: Beszámoló a Debrecenbe összehívott Magyar Könyvtárosok Egyesülete 41. Vándorgyűléséről
  • Törőcsik Béla: Az első Vándorgyűlés
  • Tóth Béla István: A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 41. vándorgyűlése Dr. Nagy Mihály és a Gyermekkönyvtáros Szekció előadásai tükrében
  • Lupták Annamária: A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 41. Vándorgyűlése: „Könyvtárosok a tehetségekért - a reformációtól napjainkig", Debrecen, 2009. július 9-11.
  • Gyöngyösi Eszter: Kirándulás Nagyváradra
  • Nagy Andor: Az MKE 41. vándorgyűlése - hallgatói szemmel
  • Dömény Veronika: A Vándorgyűlés: szakmai oldal
  • Dömény Veronika: Színek három napra

42. Vándorgyűlés - Baja - 2010. július 15-17.

  • Fülep Ádám: Gondolatok és élmények a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 42., bajai vándorgyűléséről

43. Vándorgyűlés - Pécs - 2011. július 14-16.

  • Fülep Ádám: Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 43., pécsi Vándorgyűléséről
CsatolmányMéret
39_hallgatok.doc29.5 kB
39_tamasne.doc39 kB
40_hallgatok.doc30.5 kB
40_tamasne.doc33 kB
40_tamasne_2.doc30.5 kB
41_hallgatok.doc33 kB

Restaurált és tisztított könyveink (a Nemzeti Kulturális Alap pályázatai, 2013-2014)

Az Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtár és Médiacentruma a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával 2013-ban és 2014-ben több állományvédelmi pályázatban vett részt.

Ennek keretében több könyv- és művelődéstörténeti szempontból egyaránt értékes régi könyvét restauráltatta, de számos muzeális kötet állományvédelmi tisztítására is sor került.

Az NKA-pályázatokhoz kapcsolódó beszámolók, a restaurátor szakmai összefoglalása és fényképdokumentációja csatolt file-ként tekinthető meg.

CsatolmányMéret
nka_beszamolo_2013_restauralas.pdf6.02 MB
nka_beszamolo_2013_tisztitas.pdf4.47 MB
nka_beszamolo_2014_restauralas.pdf238.82 kB
nka_beszamolo_2014_tisztitas.pdf229.27 kB

Társadalomtudomány, történelemtudomány

Munkatársak   
Zay Mária (zaym@ektf.hu), Balla Andrea (andi@ektf.hu), Baláti Judit
Elérhetőség
Líceum, 313-as és 314-es terem
Bejárat: 314-es terem
Tel.: 36/520-400 (2035)  
Nyitva tartás
Hétfőtől péntekig: 7.30 - 18 óra.
A nyitvatartás a szorgalmi időszakra vonatkozik, az ettől eltérő nyitvatartási rendről a könyvtári hírekben tájékozódhat. A 313-as terem tanteremként is szolgál. Ha a teremben órát tartanak, akkor onnan könyvet nem tudunk kiadni. A termek órabeosztása megtekinthető a könyvtárban és a könyvtári honlapon.
Gyűjtemény
Szemiotika, információelmélet, általános lexikonok, muzeológia, gyűjteményes munkák, filozófia, logika, etika, esztétika, vallás, statisztika, politikatudomány, közgazdaság-tudomány, jogtudomány, államigazgatás, hadtudomány, néprajz, üzemgazdaság, logisztika, marketing, reklám, kommunikáció, honismeret, életrajzok, történelemtudomány, művelődéstörténet. A történelem, vallás, etika tanításának módszertana.
Könyvtárunk külső raktárában található dokumentumok kérésre megtekinthetők, illetve kölcsönözhetők. A raktári kéréseket az igénylés napjától számított egy héten belül teljesítjük.
Szolgáltatások
Kölcsönzés, helyben használat, tájékoztatás, számítógépes szolgáltatások, fénymásolás.
Beiratkozás és késedelmi díjak kifizetése a 113-as könyvtári teremben történik. A történelem– és társadalomtudományi folyóiratok a Folyóirattárban tekinthetők meg. Az olvasótermi férőhelyek száma: 50.
Számítógépes szolgáltatások
A gyűjteményben 45 számítógép működik, kettő számítógép kizárólag könyvtári információkeresésre használható (könyvtári katalógus, adatbázisok stb.). Wifi, laptopok használata. Részlegünkben mikrofilmolvasó található.
Fénymásolás
A szakrészlegben működő fénymásoló használatához az Informatikai Szolgáltató Centrumban tölthetik fel diákigazolványukat.
 

Tanárképzés, természettudományok

Munkatársak   
Ferenczné Oszlánczi Krisztina (kriszta@ektf.hu), Kiss Adrien (kissa@ektf.hu), Király Tatjána (tanya@ektf.hu), Varga István (zsofi2@ektf.hu)
Elérhetőség
Líceum, 112, 113, 114-es termek
Bejárat: 113-as terem
Tel.: 36/520-400 (2197)  [Természettudományi gyűjtemény] és 2183-as mellék [Kölcsönző és Tanárképzési gyűjtemény]
Nyitva tartás
Hétfőtől péntekig: 7.30 - 18 óra.
A nyitvatartás a szorgalmi időszakra vonatkozik, az ettől eltérő nyitvatartási rendről a könyvtári hírekben tájékozódhat. A 112-es terem tanteremként is szolgál, ha a teremben órát tartanak, akkor onnan könyvet nem tudunk kiadni. A terem órabeosztása megtekinthető a könyvtárban és a könyvtári honlapon.
Gyűjtemény
Környezetvédelem, matematika, csillagászat, fizika, kémia, földtudományok, őslénytan, antropológia, növénytan, állattan, orvostudomány, műszaki tudományok, mezőgazdaság, háztartás, vegyészet, borászat, számítástechnika, művészet, sport, földrajz
valamint
lélektan, szociológia, társadalomtudományi módszerek, szociális gondoskodás, gyermek és családvédelem, nevelés általában, iskolapolitika, módszertan, iskoláskor előtti nevelés, iskolai oktatás, iskolán kívüli nevelés, gyógypedagógia, szakképzés, felsőoktatás, szabadidő, játék.
Szolgáltatások
Kölcsönzés, helyben használat, tájékoztatás, számítógépes szolgáltatások, irodalomkutatás, fénymásolás. Beiratkozás és késedelmi díjak kifizetése a 113-as könyvtári teremben történik. A természet- és alkalmazott tudományi folyóiratok a Folyóirattárban tekinthetők meg. Az olvasótermi férőhelyek száma: 76.
Számítógépes szolgáltatások
A gyűjteményben 9 számítógép működik, egy számítógép  kizárólag könyvtári információkeresésre használható (könyvtári katalógus, adatbázisok stb.). Wifi, laptopok használata.
Fénymásolás
A szakrészlegben működő fénymásoló használatához az Informatikai Szolgáltató Centrumban tölthetik fel diákigazolványukat.
 

Comenius Könyvtár (Sárospatak)

A KÖNYVTÁR HONLAPJA

  Belépés a Comenius Könyvtár online katalógusába (Aleph)

Nyitvatartás a szorgalmi időszakban: hétfőtől-szerdáig 8.00 - 17.30 óra, csütörtöktől-péntekig 8.00-16.00

Nyitvatartás a vizsgaidőszakban: 2016.01.04 - 02.01 hétfőtől - péntekig 8.00 - 16.00 óra

A Comenius Könyvtár 2016. 01. 04-től  előreláthatólag 2016. 01. 10-ig technikai okok miatt zárva tart, az online katalógus sem lesz elérhető.

A Comenius Könyvtár használati szabályzatát csatolt állományként tekinthetik meg.

Jegyzetárusítás: a könyvtárban Dévényi Tamásnál

Munkatársak:

Stumpfné Oláh Etelka

könyvtári referens, szaktájékoztató

stumpfne@ekfck.hu

Tel.:
47/513-000
2885

Dévényi Tamás

könyvtár-informatikus, olvasószolgálatos

devenyi@ekfck.hu

Tel.:
47/513-000
2831

Madák Ildikó

informatikus-könyvtáros

madak@ekfck.hu

Tel.:
47/513-000
2855

Tóth Gabriella

feldolgozó könyvtáros

toth@ekfck.hu

Tel.:
47/513-000
2851

Winkler Jánosné

állománygyarapító, feldolgozó könyvtáros

winklerne@ekfck.hu

Tel.:
47/513-000
2851

 

 

CsatolmányMéret
hasznalatiszabalyzat.doc44 kB