4. előadás: A magyar írott kulturális örökség nyomában. Hungarica-kutatások külföldi könyvtárakban és levéltárakban

Tokai Alexandra, cs, 2012-03-22 15:09

Oktatást és tanulást támogató elektronikus Szakkönyvtári Partner Portál (e-SZAPPORT)
TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0022 Könyvtári Szabadegyetem 4. (Dr. Verók Attila előadása)
Eger, 2011. november 16.

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA
EGER, Eszterházy tér 1.

A foglalkozás címe: A magyar írott kulturális örökség nyomában. Hungarica-kutatások külföldi könyvtárakban és levéltárakban
Előadó: Dr. Verók Attila főiskolai docens (EKF)
Résztvevők: az Eszterházy Károly Főiskola informatikus-könyvtáros és kulturális örökség szakos hallgatói, az intézmény könyvtárosai, oktatói, valamint a téma iránt érdeklődők
A résztvevők létszáma: 26 fő 
Időpont: 2011. november 16. 14.30-16.00 óra
Helyszín: Egri Szent János Ház előadóterme

A Könyvtári Szabadegyetem negyedik előadása november 16-án a Szent János Házban Németországtól Erdélyig, a 16. századtól a 18. századig átfogva mutatta be a magyar művelődéstörténet egyik érdekes szeletét, a hungaricumok kutatását.

Dr. Verók Attila beszámolt arról a munkáról, amelyet a Klebelsberg Kunó-ösztöndíj segítségével az elmúlt évtizedben végzett több könyvtárban (pl. Halle an der Saale, Brassó). A korábbi kutatóktól eltérően az előadónak sikerült a könyvtári raktárakban található, sokszor a cédula- vagy online katalógusokban sem szereplő könyveket módszeresen átvizsgálnia. Olyan művek kerültek így napvilágra, amelyek magyar vonatkozásaik miatt fontos részét jelentik kulturális örökségünknek.

A kutató igazi öröme, ha olyan dokumentumokra bukkan, amelyek korábban ismeretlenek voltak. Dr. Verók Attila számos ilyen könyvet, térképet és kéziratot talált meg és rögzített már publikált, illetve a következő években megjelenő műveiben. A hazai és német kiadók által megjelentetett bibliográfiák a további kutatások alapvető eszközei lesznek.

A korábbi kutatások (Pl. Németh S. Katalin) ismertetése után a mai német nemzeti könyvtári rendszer bemutatása következett. A rendszer nagy müncheni, hallei, lipcsei stb. könyvtáraiban folytak a kutatások. A pietizmus részletesebb ismertetése azt a cél szolgálta, hogy kiderüljön az a „közös nevező”, amely összekapcsolta a német egyetemeket, elsősorban a hallei intézményt Erdéllyel. Verók Attila kiemelte Philipp Jakob Spener és tanítványa, August Hermann Francke munkásságát.

A pietizmus hazai központjairól és jelesebb képviselőiről (Pl. Bél Mátyás) is hallhatott a közönség. A hazánkból induló protestáns peregrináció célja nagyon gyakran a hallei egyetem volt. A brassói születésű Martin Schmeitzel életéről, munkásságáról és könyvtáráról is szó esett. Hasonló részletességgel mutatta be az előadó a neves erdélyi szász polihisztor, Samuel von Brukenthal alakját.

A hungaricumok kutatása terén már több jelentős eredményt elértek a hazai kutatók. A további kutatásokba Dr. Verók Attila mellett főiskolánk hallgatói is bekapcsolódnak, így például az erdélyi aprónyomtatványok feldolgozása már az ő segítségükkel történhet.

Videó: 

VERÓK

Tokai Alexandra, p, 2012-05-18 15:20

 

Nem sikerült megjeleníteni a Flash tartalmat. Ezt hiányzó Flash lejátszó, vagy hibás betöltés okozhatja.

A Flash tartalom megjelenítéséhez a szükséges a legújabb Adobe Flash Player letöltése.