GYűjtőköri Szabályzat

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

 

A szabályzat célja

1. §

  1. Jelen dokumentum célja, hogy rögzítse a Könyvtár gyűjteményalakítási alapelveit és arányait az országos jogszabályok, valamint az intézményben folyó tevékenységek, és elérendő célok függvényében.
  1. További cél, hogy hozzájáruljon az EKF minőségi működéséhez, egységesítse a szervezeti egységek e téren folyó munkáját, hozzájáruljon az optimális anyagi fedezet biztosításához és felhasználásához.

 

II. FEJEZET

A GYŰJTŐKÖR INDOKLÁSA

Az intézmény és könyvtára átfogó célja, jövőképe

2 §

  1. Az Eszterházy Károly Főiskola a magyar állami felsőoktatás főiskolai szektorának meghatározó, dinamikusan fejlődő intézményeként európai, országos és regionális feladatokat vállaló szellemi, kulturális, szolgáltatási és információs centrumként határozza meg magát, amely országos szerepkörű, nemzetközi képzési orientációjú intézményként erősíti Eger város regionális szerepét.
  1. A Könyvtár magáévá teszi és tükrözi anyaintézménye küldetését, céljait, filozófiáját, kultúráját.
  1. A Könyvtár jövőképe ezen a stratégián alapul, és küldetésnyilatkozatában fogalmazódik meg (Az Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum, Szervezeti és működési rend, II. Fejezet, A könyvtár feladatai, A Könyvtár célja, küldetése 8. §).

 

Az intézmény szerkezete, szervezete

3. §

  1. Az Eszterházy Károly Főiskola szerkezetét és szervezetét képzési, kutatási, szolgáltató tevékenysége határozza meg, melynek legjellemzőbb vonása a folyamatos változás.
  2. Jelenleg 4 karon, 8 intézetben 30 tanszéken, további 16 önálló tanszéken, valamint 7 tudományos kutatási egységben folytat oktató és tudományos munkát, oktatási és kutatási szolgáltató tevékenységet.
  3. A főiskola a felsőfokú szakemberképzés keretében:
  1. alapképzést (28 BA/BSC),
  2. mesterképzést (2MA 22MA),
  3. felsőfokú szakképzést (13 szak),
  4. szakirányú továbbképzést (20),
  5. felnőttképzést (30) és
  6. az 1993. évi LXXX. sz. felsőoktatási törvény szerinti egyetemi (4 szak) és főiskolai (28 szak, 8 nem tanári) képzést folytat.
  1. A képzések nappali, levelező és távoktatási formában valósulnak meg. A közel 1000 oktató, tudományos munkatárs és szakalkalmazott, valamint a közel 8000 hallgató sokrétű és sokszínű tevékenységét funkcionális és szolgáltató egységek segítik és szolgálják ki, amelyek egyik fontos intézménye a Könyvtár.

 

Az intézmény profilja: kiemelt képzési és kutatási területek

4. §

  1. Az Eszterházy Károly Főiskola képzési kínálatának alakításában az intézmény hagyományai mellett a társadalmi-gazdasági elvárások, a környezeti változások és a regionális igények játsszák a fő szerepet. Cél: olyan minőségi képzés megvalósítása, amelynek eredményeként az intézmény egyetemmé válhat, s a hazai felsőoktatási infrastruktúrában a vezető helyek egyikét foglalhatja el.
  2. Kiemelt képzési terület a pedagógusképzés, a pedagógiai módszertan, a tanárképzés támogatása korszerű IKT eszközökkel. Preferált területek a gazdaság- és társadalomtudományi képzés, valamint az élelmiszerbiztonság.
  3. Kiemelt szerepet kapnak a képzésben az „európai” tartalmú, orientációjú illetve szerveződésű modulok.
  4. A Főiskola által támogatott, kiemelt kutatási területek megválasztásában meghatározó az intézmény alaptevékenységével való kapcsolat, de befolyásolja kutatóinak egyéni irányultsága, eredményessége, elismertsége, valamint regionális igények, társadalmi-gazdasági elvárások, és a kutatási tevékenység anyagi javakban mérhető értéke.
  5. A Főiskolánkon folyó kutatások alapvetően két nagy részre oszthatók. Az egyik a szaktudományi alapkutatások (biológiai, földrajztudományi, matematikai, történelemtudományi, a nyelv és irodalomtudományi, filozófiai), a másik, a részben az előző eredményeket is felhasználó alkalmazott kutatások (oktatás-módszertani, alkalmazott pszichológiai és pedagógiai, gazdasági, gazdaságföldrajzi, napenergia-hasznosítási, táj és környezetvédelmi, élelmiszeranalitikai).

 

Kiemelt készségfejlesztési területek

5. §

  1. Az Eszterházy Károly Főiskola az életen át tartó tanulásra való felkészítés jegyében növeli az egyéni hallgatói munka szerepét, amelynek érdekében különösen az alábbi területeken fejleszti hallgató készségeit:
  1. digitális olvasás- és írás (e terület a legmagasabb prioritású: a több évtizedes kutatást és hagyományokat figyelembe véve, a legújabb elméletet, technikát és technológiát [pedagógiai, oktatástechnológiai, informatikai] alkalmazza, és ebben élenjáró, úttörő szerepre törekszik),
  2. az anyanyelvi és az idegen nyelvi kultúra, kommunikációs készség,
  3. tanulási készség,
  4. interperszonális, állampolgári készség,
  5. innovációs, kutatási-fejlesztési készség,
  6. művészeti alkotókészségek, kulturális kifejezőkészség,
  7. sport,
  8. az ismeretek gyakorlati hasznosításának készsége,
  9. vállalkozási készség.



Az intézmény módszertani kultúrájának megfelelő könyvtári, információs és dokumentációs közmű prioritásai

6. §

  1. A Könyvtár Főiskolánk módszertani kultúráját támogató információs és dokumentációs infrastruktúrájának kiemelt fejlesztési területei:
  1. prioritás az esélyegyenlőséget biztosító, helyi és távoli, nyitott és rugalmas oktatást, tanulást és kutatást támogató elektronikus közmű fejlesztésére,
  2. folyamatos feladat a hagyományos olvasási-írási, kommunikációs készségeket fejlesztő, azok magas színvonalú művelését indukáló dokumentációs és információs közmű minőségének továbbfejlesztése,
  3. kiemelt feladat az intézmény belső és külső tudásmenedzselésében való nagyobb szerepvállalás (információs és dokumentációs téren is),
  4. egyre gyorsuló mértékben fejlesztendő a nemzetközi oktatói, kutatói, hallgatói mobilitást segítő közmű, (idegen nyelvű információk és dokumentumok),
  5. magas prioritású a művészeti alkotótevékenységet támogató közmű fejlesztése,
  6. a regionális tudományos könyvtári szerepből fakadóan, magas prioritású a tágan értelmezett oktatási, didaktikai, kulturális és tudományos kisugárzás.

 

A Könyvtár gyűjteményalakítási politikáját meghatározó főbb elemek

7. §

  1. A Könyvtár gyűjteményalakítási politikáját meghatározó főbb elemek:
  1. a Könyvtár intézményi, regionális és nemzetközi dokumentációs és információs pont,
  2. élen járó szerep az informatika alkalmazásában: új információtechnikai eszközök, változatos dokumentum-formátumok, folyamatos fejlesztések a dokumentum-és információkezelésben, a tartalmak szolgáltatásában,
  3. igazodás a használók infrastrukturális igényeihez: alaptevékenységei megtartása mellett vezérelv az elérhetőség, a nyitottság, a rugalmasság, tartalomszolgáltatás,
  4. a Könyvtár kommunikációs tevékenységeinek gazdagítása: digitalizálással, a digitális csatornák növelésével és konvergenciájukkal,
  5. a Könyvtár oktatáshoz és kutatáshoz fűződő egyre szorosabb kapcsolata következtében felelősségének növekedése (intézményével együttesen) a kutatási technika és az információs kultúra elsajátíttatásában, elterjesztésében,
  6. a Könyvtár intelligens tanulási térré alakítása és működtetése: tevőleges részvétel az egész életen át tartó tanulás stratégiája kialakításában, munkaprogramja megvalósításában,
  7. a Könyvtár versenyképességének növelése: együttműködés más intézményekkel – az emberi erőforrások és a költségek megosztása eredményeként olyan ellátás és programok megvalósítása, amelyek másként nem lennének kivitelezhetőek.

 

Könyvtáron kívüli források: a könyvtári környezet szolgáltatóképessége

8. §

  1. A Könyvtár gyűjtőkörének alakításakor figyelemmel van a helyi könyvtárak gyűjtőköri sajátosságaira, így a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár közművelődési, szabadidős, és az Egri Főegyházmegyei Könyvtár régi könyves, tudományos gyűjteményére, valamint vallás és hittudományi gyűjtőkörére.
  2. A Könyvtár gyűjtőkörének tervezésében figyelembe veszi az országos hatókörű könyvtárak szolgáltatásait, különös tekintettel a könyvtárközi kölcsönzésre és az elektronikus dokumentumszolgáltatásra.

 

A Könyvtár feladatai a gyűjteményalakítás terén

9. §

  1. Az intézmény tevékenységi körébe tartozó és e tevékenységek ellátását segítő információs és dokumentációs háttér megtemetése.
  2. Prezentálni kell az intézményben oktatott valamennyi tudományterület alapdokumentumait.
  3. Rendelkezni kell az intézmény által támogatott kutatási területek alapirodalmával.
  4. Az intézmény tudásmenedzselő központjaként be kell gyűjteni, fel kell tárni, rendezni és szolgáltatni az intézményben keletkező szürke irodalmat, oktatási, kutatási, intézményi és saját működésének dokumentumaival együtt.
  5. Tájékoztató és segédanyagok készítésével kell segítenie használóit tudástárának használatában, a világ bármely információs intézménye szolgáltatásainak igénybevételében, valamint támogatni a digitális kultúra által támasztott követelményekhez való alkalmazkodását.
  6. Növelni kell az idegen nyelvű szakirodalom és a nyelvtanulást segítő dokumentumok, információs források arányát.
  7. Erősíteni kell az automatizált könyvtár és az elektronikus (digitális) könyvtár jegyeit: a digitális oktatási-tanulási környezet természetes kiegészítőjeként a digitális könyvtár kialakítása.
  8. Fel kell mérni és meg kell határozni a digitalizálható tartalmak körét, növelni kell e dokumentumok arányát az állományban.
  9. Növelni kell a használók egésze számára a tartalmakhoz való hozzáférést.
  10. Digitális repozitórium létrehozása.
  11. Digitális hallgatói portfoliók kezelése, indexelése és integrálása a könyvtár egyéb információs forrásaival.
  12. Kiadói tevékenységben való részvétel.
  13. Minden típusú gyűjtemény és szolgáltatás „virtuális tanterembe” integrálása az új típusú tanulás támogatása érdekében.
  14. A Főiskola stratégiai irányvonalának, a hallgatói létszám alakulásának, az olvasói igények, az új szakok, képzések dokumentumigényének folyamatos figyelembe vétele.
  15. A Könyvtár állományának folyamatos vizsgálata.
  16. A könyvtár saját bevételeinek növelése a dokumentumellátás színvonalának emelése érdekében.
  17. Konzorciumok létrehozása hazai és külföldi főiskolai és egyetemi könyvtárakkal, helyi könyvtárakkal adatbázisok előfizetésére.
  18. Partnerség kialakítása a számítástechnika, az oktatástechnológia, a Líceum kiadó szervezeteivel, oktatási-tanulási rendszerekkel.

 

III. FEJEZET

A GYŰJTŐKÖR ALAPELVEI

A gyarapítás és apasztás arányai

 

10. §

  1. A Könyvtár a gyűjtemény informatív értékét és használhatóságát a gyarapítás és apasztás folyamatosságával és helyes arányainak biztosításával éri el.
  2. A Könyvtár állománygazdálkodási tevékenységének szerves része a tervszerű állományapasztás. A feleslegessé vált vagy elhasználódott tartós megőrzésű dokumentumok kivonásakor a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM sz. együttes rendelet szerint kell eljárni.
  3. A Könyvtár valamennyi részlegében a gyűjtőkörnek megfelelő állományelemzést kell végezni, és annak eredményére támaszkodva, valamint az intézeti, tanszéki ajánlásokat figyelembe véve kell dönteni az egyes dokumentumok további sorsáról.
  4. A Könyvtár szakkönyvtári funkciójából fakadóan, valamint a történeti és tudományos kutatások érdekeit mérlegelve, a kiemelt főgyűjtőkörbe tartozó, tartalmilag elavultnak számító szakirodalmat is meg kell őrizni legalább egy példányban (felsőoktatási jegyzetek, tankönyvek).

 

Megőrzési kötelezettség

11. §

  1. A Könyvtár tartósan őrzi meg:
  1. az intézmény képzéseihez felhasználható dokumentumokat,
  2. a tudományos kutatáshoz szükséges szakirodalmat,
  3. az általános tájékozódás/tájékoztatás dokumentumait,
  4. az idegen nyelvű dokumentumokat,
  5. a periodikumok kijelölt körét,
  6. a különgyűjtemények állományát,
  7. a muzeális értékű dokumentumokat,
  8. az intézmény tevékenységéhez kapcsolódó dokumentumokat.
  1. Ideiglenesen őrzi meg a Könyvtár azokat a dokumentumokat (elsősorban a periodikumok köréből), amelyeknek érvényessége, információtartalma időhöz kötött, és történeti értékük nincs.

 

Értékelv és minőségelv

12. §

  1. A Könyvtár gyűjteményszervezésének általános alapelve, hogy értékelő válogatással teremtse meg a Főiskolán folytatott képzés, a tudományos kutatás és tudományos szolgáltató tevékenység legkorszerűbb, legfrissebb információs bázisát.

 

A gyűjtött dokumentumok szakmai szintje

13. §

  1. A Könyvtár elsősorban a felsőfokú szakirodalmat gyűjti, attól függetlenül, hogy alap vagy alkalmazott kutatási jellegű-e. A Főiskola pedagógusképző feladatából adódóan gyűjti a közép- és alsó fokú képzéshez, tanításhoz szükséges tankönyveket, segédkönyveket, ismeretterjesztő műveket is. Alapelv a tudományosság.

 

Dokumentumtípusok

14. §

  1. A Könyvtár beszerzési politikájában a minőségelvet és a gazdaságosság elvet szem előtt tartva gyűjti a könyveket, időszaki kiadványokat, elektronikus adathordozókat, mikro-másolatokat, illetve ezektől eltérő, bármilyen formában megjelenő dokumentumtípusokat.
  2. A Könyvtár biztosítja a különböző dokumentumtípusok használatához szükséges eszközöket.

 

A válogatás szempontjai

15. §

 

  1. A Könyvtárnak valamennyi szóba kerülő mű beszerzésével vagy elvetésével kapcsolatban érvényesíteni kell az alábbi főbb válogatási elveket:
  1. a szakmai tudás értékállósága,
  2. a szerző, a kutató műhely, kiadó intézmény elismertsége, hírneve,
  3. a mű fontossága saját szakterületén belül,
  4. a mű meghatározott irányzat, iskola reprezentálásában jelentős-e,
  5. a tartalom és a tárgyalás közötti összhang szintje,
  6. a könyvtári állomány lefedettsége az adott szakterületen.

 

A gyűjtés időhatárai

16. §

  1. A Könyvtár a gyűjtés időhatárainak meghatározásában a kurrens dokumentumokat részesíti előnyben.
  2. Korábbi kiadású művek esetében beszerzésénél az alábbi főbb okok a mérvadók:
  1. tartalom, használhatóság,
  2. gyűjteményi érdek,
  3. példányszám-kiegészítés az olvasói igények jobb kielégítéséért,
  4. új szak vagy tudományos kutatási irány preferálása az intézményben, amelynek alapirodalmát ki kell egészíteni,
  5. hiányzó, vagy elveszett kötetek, sorozat-tagok,
  6. a helyismereti gyűjtemény kiegészítése.

 

Nyelvi határok

17. §

  1. A Könyvtár a magyar nyelvű szakirodalom gyűjtésében teljességre törekszik. Elsősorban kutatási, de oktatási szempontokat is figyelembe véve, minden tudományterületen indokolt a külföldi, elsősorban az angol nyelvű szakirodalom beszerzése, különösen a forrásjellegű kiadványok, a kézikönyvek és a periodikumok gyűjtése.
  2. A Könyvtár állományát rendszeresen bővítjük az idegen nyelvi képzéseket és nyelvtanulást segítő dokumentumokkal.

 

Csoportszükséglet és egyedi igények

18. §

  1. A Könyvtár elsősorban a csoportigényeket preferálja, de figyelembe vesz egyéni kutatói forrásigényeket is, amennyiben ezek kielégítése intézményi érdeket is tükröz.

 

Példányszám

19. §

  1. A felsőoktatási könyvtár sajátossága, hogy mind a példányszám tekintetében egyedi döntéseket kell hozni művenként. Általában az egyes művek beszerzésében törekedni kell a minimum két példányban történő beszerzésre, míg a kötelező irodalmak tekintetében a diszciplina sajátosságainak, a használók számának függvényében szükséges megállapítani a példányszámot. Mivel ez utóbbi esetben jellemző, hogy egyszerre nagy tömegek akarják használni ugyanazokat a dokumentumokat, de csak rövid ideig, a hozzáférést digitalizálással, valamint a reprográfiai eszközök használatával kell segíteni.
  2. A Könyvtár a szerzői jogi törvények rendelkezéseit alkalmazza az említett hozzáférések használtatásánál.

 

Az apasztás, állománykivonás alapelvei

20. §

  1. A Könyvtár állományapasztásának főbb alapelvei: rendszeresen ki kell vonni az állományból
  1. a tartalmilag elavult,
  2. a fizikailag megrongálódott,
  3. az intézmény szerkezetváltozása, képzési profilja, tantárgyszerkezetének megváltozása miatt fölöslegessé vált dokumentumokat.

 

Gyűjtőkörön túlmutató intézményi tevékenységek támogatása

21. §

  1. A Könyvtár erős válogatással szerzi be a gyűjtőkörén túlmutató intézményi tevékenységek irodalmát (pl. a szabadidő eltöltéséhez, a szórakozáshoz szükséges dokumentumokat). Ezek a helyi közkönyvtárban, a könyvtárközi kölcsönzésen keresztül és az interneten hozzáférhetők.

 

Gyűjtőköri korlátozások

22. §

  1. Tartalmi és formai szempontokra tekintettel, nem tartoznak a könyvtár gyűjtőkörébe:
  1. a csak egyéni (nem oktatási és/vagy kutatási) igényeket szolgáló dokumentumok,
  2. azok a régi és ritka nyomtatványok, amelyeknek beszerzését csupán bibliofil szempontok motiválnák,
  3. plakátok, aprónyomtatványok.

 

IV. FEJEZET

RÉSZLETES GYŰJTŐKÖRI UTASÍTÁS

 

Főgyűjtőkör

23. §

  1. A Könyvtár felsőoktatási könyvtári funkciójából származó feladatok megvalósítását szolgáló főgyűjtőkörébe tartozó dokumentumok:
  1. a főiskolán folyó képzés orientációjának megfelelő hazai szakirodalom teljességgel, és válogatva a külföldi,
  2. az általános és szakmai tájékoztatáshoz-tájékozódáshoz nélkülözhetetlen információforrások,
  3. az oktatásban használt jegyzetek, tankönyvek, oktatási segédletek,
  4. a pedagógia és a pszichológia dokumentumai, forrásai,
  5. az intézmény működése által keletkezett és keletkező dokumentumok – Líceumtörténeti gyűjtemény:
  • az intézményben keletkező dokumentumok és az intézmény egykori és mai polgárai által készített szellemi termékek:
  • a Főiskola és elődintézményei bármely technikával készült saját kiadványai,
  • a Líceum Televízió produktumai,
  • a szürke irodalom (tananyagok, jegyzetek és egyéb segédletek, kutatási anyagok, konferenciaanyagok, preprintek, intézményi dokumentumok, a diákélet dokumentumai, stb.)
  • az oktatók/alkalmazottak publikációi, tudományos dolgozatai, írásművei és bármilyen formátumban megjelenő szellemi termékei,
  • a hallgatók által készített és megvédett szakdolgozatok,
  • a Főiskola fényképgyűjteménye.
  • Az intézmény történetével és működésével, Eszterházy Károly életével, munkásságával, az itt végzett hallgatók életével és működésével kapcsolatos, bármilyen formátumú dokumentumok, megjelent publikációk, – különösen a könyvtár történetére vonatkozó anyagok, iratok.

 

Mellékgyűjtőkör

24. §

  1. A Könyvtár a szervezeti és működési rend című szabályzatában meghatározott egyéb funkció alapján (a kutatás és a tudományos munka elősegítése, szakkönyvtári funkciók ellátásából [elsősorban pedagógiai területen a tanárképzés támogatására], nyilvános könyvtári feladatok ellátása, információközvetítési funkció, kulturális funkció, használóképzési funkció) (II. FEJEZET 8. § (2) b) származó feladatok megvalósítását szolgáló mellékgyűjtőkörébe tartozó, értékelő válogatással gyűjtött dokumentumai:
  1. egyéni kutatási irányok dokumentumai, forrásai,
  2. regionális kutatásokat megalapozó dokumentumok,
  3. helyismereti dokumentumok,
  4. a szabadidő eltöltését szolgáló dokumentumok.

 

A gyűjtemény összetétele formai szempontból

25. §

  1. A Könyvtár gyűjtőköre formai szempontból:
  1. Írásos, nyomtatott dokumentumok:
  • könyv és könyvjellegű kiadványok,
  • segédkönyvek, tankönyvek,
  • jegyzetek, távoktatási jegyzetek,
  • periodikumok (napilap, hetilap, folyóirat),
  • kisnyomtatványok (röplap, katalógus, műsorfüzet, stb.),
  • kották.
  1. Audiovizuális ismerethordozók:
  • képes dokumentumok (diafilm, diakép),
  • hangzó dokumentumok (hanglemez, magnókazetta, audio-CD),
  • hangos-képes dokumentumok (hangosított dia, videofelvétel).
  1. Elektronikus dokumentumok (számítógépes programok, számítógéppel olvasható ismerethordozók, CD-ROM, multimédia CD, adatbázisok).
  2. Egyéb publikált és publikálatlan dokumentumok:
  • disszertációk,
  • szakdolgozatok,
  • kutatási jelentések,
  • konferencia előadások, referátumok,
  • térképek, kartográfiai segédletek,
  • kéziratok (pedagógiai program, pályázatok, az intézmény ügyviteli dokumentumok, stb.),
  • oktatócsomagok.

 

A gyűjtemény összetétele tartalmi szempontból az Egyetemes Tizedes Osztályozás alapján

26. §

  1. A Könyvtár gyűjtőköre az alábbi tudományterületekre terjed ki az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) (tudományfelosztás a Fédération Internationale de Documentation [FID] Publ. No. 691. sz.) rendszere alapján:
  1. 0 Általános művek
  2. 1 Filozófia. Pszichológia
  3. 2 Vallás. Teológia
  4. 3 Társadalomtudományok
  5. 5 Matematika és természettudományok
  6. 6 Alkalmazott tudományok
  7. 7 Művészet. Szórakozás. Sport
  8. 8 Nyelv és irodalom
  9. 9 Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem

 



A gyűjtemény összetétele tartalmi szempontból állományegységek szerint

27. §

 

  1. Pedagógiai és pszichológiai gyűjtemény
  1. A főgyűjtőkörbe tartozó pedagógiai és pszichológiai irodalom a társadalomtudományi szakirodalom része. Alapvetően két célt szolgálnak: a hallgatókat látják el a pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani tanulmányaikhoz szükséges kötelező és ajánlott irodalommal, valamint az oktatókat látják el a tájékozódáshoz, tanításhoz, az intézményben folyó kutatáshoz szükséges szakirodalommal.
  2. A Könyvtár teljességre törekvően gyűjti a téma magyar nyelvű alap-, közép- és felsőfokú irodalmát, általában 2 példányban.
  3. A Könyvtár válogatva gyűjti a téma idegen nyelvű szakirodalmát, elsősorban az angol nyelvű kiadásokra koncentrálva.
  1. Különgyűjtemények
  1. A különgyűjtemények Könyvtárunk és intézményünk olyan sajátos és egyedi állományrészei, amelyek gyűjteményünk értékét növelik, különlegességüknél fogva hozzájárulnak a gyűjtők, adományozók tevékenységének, az érintett tudományterületnek, illetőleg Főiskolánk jobb megismeréséhez.
  1. Adományok, hagyatékok
  1. Churchill gyűjtemény
  2. Kakuk Jenő gyűjtemény
  3. Nagy Sándor gyűjtemény
  4. Ottovay László gyűjtemény
  1. Régi könyvek különgyűjteménye
  2. Líceumtörténeti különgyűjtemény
  3. Az intézményben keletkező dokumentumokat a Könyvtár kötelespéldányként – dokumentumtípus függvényében – 1-5 példányban kapja, a hiányzó műveket visszamenőleg is, beszerzi, illetőleg AV-dokumentumok esetében archív másolatot készít.
  4. A könyvtár gyűjti a Főiskolán készült szakdolgozatok, TDK dolgozatok egy példányát, és azokat folyamatosan, visszamenőleg is digitalizálja, s az intézmény belső internetes hálózatán biztosítja elérését (csak a képernyőről történő olvasást), ezzel a diplomamunkák védelmét. A részletes szabályozásról főigazgatói utasítás gondoskodik.
  5. A Könyvtár gyűjti az intézmény történetével és működésével, az itt végzett hallgatók életével és működésével kapcsolatos, bármilyen formátumú dokumentumokat, figyeli a megjelent publikációkat, és teljes szöveggel olvasható formában honlapjáról szolgáltatja.
  6. Idegennyelvi gyűjtemény
  1. A Könyvtár válogatással gyűjti az EKF idegen nyelvi tanszékein (Amerikanisztikai, Anglisztika, Francia Nyelv és Irodalom, valamint Német Nyelv és Irodalom Tanszék) folyó oktató- és kutatómunkához szükséges angol, francia és német nyelvű szakirodalmat:
  • referensz műveket,
  • a nyelvoktatást és nyelvtanulást segítő nyelvkönyveket, tankönyveket, AV-dokumentumokat,
  • módszertani szakirodalmat,
  • szótárakat,
  • nyelvtudományi szakirodalmat,
  • irodalomtörténeti és -elméleti műveket,
  • az országismerethez szükséges szakirodalmat (történelem, földrajz, művészet stb.),
  • szépirodalmat.
  1. A Könyvtár válogatással gyűjti nyelvtanulás céljából a főbb európai nyelvek és a latin nyelv köréből a következő szakirodalmat:
  • a nyelvoktatást és nyelvtanulást segítő nyelvkönyvek,
  • szótárak,
  • nyelvészeti munkák,
  • módszertani kézi- és segédkönyvek.
  1. A Könyvtár válogatással gyűjti az egyes szaktudományok kézi- és segédkönyveit, különösen angol nyelven.

 

A gyűjtemény összetétele dokumentumtípusok szerint

28. §

 

  1. Könyv és könyvjellegű kiadványok
  1. Szakirodalom
  • A Könyvtár teljességre törekvően gyűjti a magyar nyelvű kézi- és segédkönyveket, másodlagos tájékoztató dokumentumokat, válogatással az angol, francia, német nyelvűeket,
  • a teljesség igényével gyűjti a magyar nyelvű könyvtári kézikönyveket, válogatással az angol, francia, német nyelvűeket,
  • válogatással gyűjti a főiskola jellegének megfelelő magyar nyelvű és angol, francia, német nyelvű kézikönyveket.
  • A hazai kiadású monográfiákból minimálisan 2-2 példányt gyűjtünk. A kiemelt szakterületek illetve kötelező és ajánlott irodalmak esetében, vagy ha a mű több szakon is kötelező, a példányszám több is lehet. Külföldi monográfiákból általában egyet-egyet kell beszerezni, indokolt esetben két- vagy többpéldányos beszerzés is megengedett.
  1. Szépirodalom
  • A Könyvtár válogatással gyűjti a magyar, angol, francia, német nyelvű szépirodalmi könyveket.
  1. Jegyzetek
  1. A Könyvtár gyűjti a főiskolán oktatott tárgyak tankönyveit, jegyzeteit, oktatási segédleteit, a főiskola saját jegyzeteit (Líceumtörténeti gyűjtemény), valamint az azonos szakterületű felsőoktatási intézmények dokumentumait.
  2. Az oktatómunka szempontjából kitüntetett jelentőségű jegyzetek beszerzésénél egyedileg szükséges dönteni. A dokumentumokat olykor kivételesen magas példányszámban kell megvásárolni.
  3. Avulásuk gyorsabb az átlag művekhez viszonyítva, didaktikai, módszertani szempontból legalább 1 példányuk megőrzése szükséges.
  1. Tankönyvek
  1. A pedagógusképzés tanítási gyakorlatához kapcsolódó alap- és középfokú tankönyvek, segédkönyvek, tanári kézikönyvek és segédletek beszerzése alapvető követelmény.
  2. Példányszám tekintetében a hallgatók létszáma az irányadó. Gyorsan avuló gyűjteményrész, azonban didaktikai, módszertani szempontból legalább 1 példányuk megőrzése szükséges.
  1. Időszaki kiadványok
  1. Az előfizetések éves megújításánál az előző évi megrendelés a mérvadó. Figyelembe kell venni az új vagy időközben megjelent, szükségessé vált folyóiratcímeket, illetve a periodikumok elektronikus változatai megrendelésének előnyeit és hátrányait.
  2. A döntéselőkészítés szempontjai a folyóiratok megrendelésének megújítása, az új előfizetések és törlések esetében:
  • a folyóirat szakmai értéke,
  • az egyes szakterületek magfolyóiratainak fokozott védelme,
  • az egyes folyóiratcímek impact factora (hivatkozottsága),
  • használtsági statisztikák (a könyvtár forgalmi adatai alapján),
  • használói javaslatok,
  • a helyi könyvtárak állományai és régiós igények,
  • a hazai lelőhelyek, illetve országos relációban a hiány megállapítása egyes címek vonatkozásában a Nemzeti Periodika Adatbázisa segítségével,
  • a fő nemzetközi referáló és indexelő kiadványokban, illetve adatbázisokban való előfordulás,
  • a Könyvtár információs szolgáltatásaihoz szükséges címek preferálása,
  • a gyűjtőkörben specifikált szakterületek lefedetlenül hagyásának megakadályozása.
  1. Törekedni kell a használatbavételi mutató alacsony szintje miatti folyóirat-lemondásra oly módon, hogy más intézmények állományából biztosítsuk a másolatszolgáltatást az adott folyóiratból, többek között az elektronikus tartalomjegyzékek hozzáférésének lehetőségével.
  1. Aprónyomtatványok (röplap, katalógus, műsorfüzet, stb.)
  1. A Könyvtár csak a Líceumtörténeti különgyűjteményben megjelölt témakörbe tartozó műveket gyűjti.
  1. Kottagyűjtemény
  1. A Könyvtár válogatással gyűjti a művészeti képzést szolgáló bármilyen nyelvű kottákat.
  1. Fotógyűjtemény
  1. A Főiskola fényképgyűjteménye szerves része Líceumtörténeti különgyűjteményünknek.
  1. Audiovizuális ismerethordozók
  1. A Könyvtár válogatással gyűjti a diafilmeket, diaképeket: alapvetően a Líceumtörténeti különgyűjteményben megjelölt témakörbe tartozókat.
  2. A Könyvtár válogatással gyűjti a nyelvtanuláshoz szükséges hangzó anyagokat.
  3. A Könyvtár válogatással gyűjti az ének-zenei képzéshez szükséges audio-CD-ket.
  4. A Könyvtár válogatással gyűjti az ének-zenei képzéshez szükséges hanglemezeket..
  5. A Líceum Televízióban készült filmek szerves részei Líceumtörténeti különgyűjtemé-nyünknek. Az állományrésszel kapcsolatos tudnivalók a Líceumtörténeti különgyűjtemény leírásánál találhatók.
  6. A Könyvtár válogatva gyűjti a videofelvételeket és DVD-ket a filmtörténeti, a filmelméleti tanulmányokhoz, elsősorban a művelődésszervező-, médiatudományi- és médiatechnológusi képzés érdekében.
  7. A gyűjtemény szervesen hozzátartozik az olvasók kulturális, szabadidős tevékenységeinek támogatásához.
  1. Elektronikus dokumentumok (számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók, CD-ROM, multimédia CD, adatbázisok)
  1. Könyvtárunk stratégiai jelentőségű gyűjteményrésze: a teljes szövegű CD-ROM adatbázisok hatalmas mértékben kitágítják a könyvtár állományát, támogatják az új tanulási-informálódási szokások kialakítását, a digitális kompetenciák fejlesztését, etc. A meglévő adatbázisok és adatbázis-előfizetések mellett cél: a full-textes, magyar és idegen nyelvű (elsősorban angol) adatbázis-szolgáltatásaink bővítése, a meglevő szolgáltatások fenntartása és népszerűsítése.
  1. Egyéb publikált és publikálatlan dokumentumok
  1. Disszertációk
  • A Könyvtár a Líceumtörténeti különgyűjteményébe tartozó állományrésznek tekinti az intézmény oktatói által írt doktori disszertációkat.
  1. Szakdolgozatok
  • Az intézményünkben készült szakdolgozatok szerves részei Líceumtörténeti különgyűjteményünknek. Az állományrésszel kapcsolatos tudnivalók a Líceumtörténeti különgyűjtemény leírásánál találhatók.
  1. Kutatási jelentések, konferencia előadások, referátumok, kéziratok (pedagógiai program, pályázatok, az intézmény ügyviteli dokumentumok, stb.), oktatócsomagok
  • Az intézményben és az intézmény dolgozói által keletkezett 15 példányt meghaladó mennyiségben, bármilyen technikával sokszorosított, publikált és publikálatlan művek a Líceumtörténeti különgyűjtemény részét képezik, és a Könyvtár kötelezően gyűjti.
  • A 15 példánynál kevesebb megjelenési mennyiségű dokumentumok gyűjtése fontos oktatás- és intézménytörténeti forrás. A Könyvtár ezért törekszik ezek beszerzésére (akár másolatban is), azonban a szerzői jogvédelem teljes biztosításával történik szolgáltatásuk illetve felhasználásuk.
  1. Térképek, kartográfiai segédletek dokumentumok
  • A Könyvtár válogatással gyűjti a képzéshez, kutatáshoz szükséges térképeket, kartográfiai segédleteket.

 



V. FEJEZET

GYARAPÍTÁSI TERV

(A GYŰJTEMÉNYÉPÍTÉS FORRÁSAI ÉS ESZKÖZEI)

 

A könyvtári állomány alakításának szempontjai

29. §

  1. A Könyvtár gyűjtőköri leírásából következik, hogy a gyarapítási döntéseket komplex szempontrendszer érvényesítésével kell meghozni. A beszerzési döntés objektivitását és hatékonyságát folyamatos állomány-összetételi, állományforgalmi és használtsági felmérések, vizsgálatok elemzésével szükséges támogatni.
  2. A könyvtári állomány alakításánál figyelembe veendő konkrét szempontok:
  1. A felhasználók igényei:
  • A Könyvtár állománygyarapítási döntéseinél figyelembe veszi a különböző igényeket támasztó felhasználói körének könyvtárhasználati szokásait, konkrét beszerzési igényeit (a dokumentumpiacról való áttekintését szolgáló tematikus linkgyűjtemény, a KELLO Új könyvek állománygyarapítási tanácsadója, kiadói katalógusok, könyvajánlás, dokumentumigénylési lehetőség a Könyvtár honlapján) segítségével,
  • a Könyvtár a minőségi és releváns gyűjteményalakítása érdekében használói igényvizsgálatokkal, felmérésekkel, statisztikai elemzésekkel kíséri figyelemmel az olvasói igények, a tanulási, oktatási, kutatási szokások változását.
  1. Állományhasználtsági vizsgálatok:
  • A Könyvtár a gyűjtemény korszerűsége és relevanciája érdekében, a gyarapítási és apasztási döntéseinek támogatására, folyamatosan végez állományhasználtsági vizsgálatokat.

 

Az állománygyarapítás módjai

30. §

  1. Vétel:
  1. A rendelkezésre álló pénzforrásokat (költségvetés, bevételek, pályázat) megosztva kell előirányozni a folyóirat- és az egyéb dokumentumtípusok beszerzésére.
  1. Kötelespéldány:
  1. Kötelespéldány illeti meg a Könyvtárat az intézmény kiadványaiból a 28. § (6) bekezdés pontjában megjelölt dokumentumok esetében (1-5 példány).
  2. A kötelespéldány szolgáltatás: az EKF Líceum Kiadója és Információs Szolgáltató Centruma kötelespéldányokat ad az intézmény saját, új kiadású jegyzeteiből és (1-5 példányt).
  3. A Líceum Televízió filmjeit a kötelespéldány szolgáltatás értelmében átadja a Könyvtárnak archiválás céljából, ahol azt lemásolják, a Könyvtár adatbázisában kereshetővé, a Médiatárban elérhetővé teszik.
  4. A Könyvtár további példányokat kap meg kiadványcsere céljaira a Főiskola kiadványaiból (évkönyv, tudományos kiadványok, jegyzetek, egyéb dokumentumok).
  1. Ajándék, hagyaték:
  1. A Könyvtárnak ösztönöznie kell a különböző magánszemélyektől, intézményektől ajándékba kapott kiadványok számának növekedését a könyvtári gyűjtőkör figyelembe vételével.
  2. Ajándék vagy hagyaték csak előzetes tartalmi felmérés, állományelemzés után, a gyűjtőköri elvek figyelembe vételével kerülhet beszerzésre.
  3. A Könyvtár fenntartja válogatási illetve visszautasítási jogát mindennemű ajándék és hagyaték esetében. Ennek indoklása a könyvtár gyűjtőköri elveinek és gyűjtési határainak szabályozott keretek között tartása.
  4. A könyvtár beépíthet állományába ajándékként vagy hagyatékként beszerzett teljes gyűjteményeket, gyűjteményrészeket, amelyek olyan tudományos, történeti, illetve művelődéstörténeti értéket képviselnek, mellyel a Könyvtár gyűjteményi értékét növelik a szabályzatokban meghatározott szolgáltatások tükrében.
  1. Fölöspéldány:
  1. A Könyvtár szükséges és hiányzó dokumentumai retrospektív pótlására, valamint állományából törölt dokumentumai könyvtári hasznosítása céljából rendszeresen igénybe veszi az OSZK fölöspéldány-szolgáltatási rendszerét.
  1. Csere:
  1. A Könyvtár feladata, hogy a Főiskola partnerkapcsolatait fölhasználva, cserekapcsolatot építsen ki ezen felsőoktatási intézmények könyvtáraival, s segítségükkel jusson hozzá főként az oktatáshoz és kutatáshoz szükséges szakirodalomhoz, illetve folyóiratokhoz.
  2. A Könyvtár feladata, hogy a hazai hasonló profilú intézményekkel cserekapcsolatot építsen ki.
  1. Saját előállítás:
  1. A Könyvtár maga is állít elő különböző dokumentumokat elsősorban archiválás céljából, illetve reprint kiadásokat gondoz elsősorban saját dokumentumállománya köteteinek hasonmáskiadásával.

 

Az állománygyarapítás forrásai

31. §

 

  1. A Könyvtár éves költségvetésében biztosított összeg.
  2. A Könyvtár saját bevétele.
  3. Pályázatok.
  4. Konzorciumok létrehozása.

 

Az állománygyarapítás eszközei

32. §

 

  1. Új könyvek (állománygyarapítási tanácsadó)
  2. kiadói katalógusok
  3. Magyar Nemzeti Bibliográfia
  4. szakbibliográfiák
  5. antikváriumi katalógusok
  6. fölöspéldány-jegyzékek
  7. Internet
  8. Egyeztetés a szaktanszékekkel

 



VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

Hatályba léptető és záró rendelkezések

33. §

 

  1. Jelen szabályzat a Könyvtár szervezeti és működési rendjének 2. számú mellékletét képezi, és azzal együtt hatályos.
  2. A jelen szabályzatban nem szereplő kérdésekben a Könyvtár szervezeti és működési rendjének vonatkozó fejezetében előírt ügyrend szerint kell eljárni.
  3. A Gyűjtőköri Szabályzatot legalább 3 évenként kell felülvizsgálni, az oktatási rend megváltozása esetén azonban soron kívül is.
  4. A könyvtár gyűjtőkörének alapvető módosítását a Főiskola tanterveinek változása indokolhatja.
  5. A könyvtári állomány gyarapításához szükséges pénzügyi fedezetet a Főiskola – mint fenntartó – költségvetésében biztosítja.
  6. A gyarapítási irányelvek meghatározásáért, a dokumentumok beszerzéséért, a beszerzési keretgazdálkodásért a könyvtár főigazgatója felelős.
  7. A megrendeléseket a főigazgató hagyja jóvá a pénzügyi források ismeretében, de aláírásával a gazdasági igazgató is hitelesítheti azokat.

 

A szabályzat hatálya

34. §

  1. Jelen szabályzat hatálya kiterjed az Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum, valamint az Főiskola egységeiben elhelyezett letétek állományára.
  2. A Gyűjtőköri szabályzat hatályba lépése: 2011. december 1.
  3. Jelen szabályzat hatályba lépésével a Könyvtár 2009. június 10-én elfogadott Gyűjtőköri szabályzata hatályát veszti.

 

 

Eger, 2011. december 1.

 

 

                   Czeglédi László                                                           Dr. Hauser Zoltán

                 könyvtári főigazgató                                                                   rektor