Nagy Sándor gyűjtemény

A gyűjtemény rövid története

 

A gyűjtemény névadója, a könyvek volt tulajdonosa, Dr. Nagy Sándor – írói nevén E. Nagy Sándor – az Eszterházy Károly Főiskola nyugalmazott főiskolai tanára. Több ezer darab könyvből- és folyóiratból álló magánkönyvtárának tudományos szempontból is értékes kötetei 2005 tavaszán kerültek az Eszterházy Károly Főiskola Könyvtárának tulajdonába. A gyűjtemény az Irodalomtudományi Könyvtárban nyert elhelyezést.

 

Dr. Nagy Sándor – életrajz

Dr Nagy Sándor

 

Dr. Nagy Sándor 1936. január 13.-án született Egerben. Általános-és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Érettségi után továbbtanult az egri főiskolán, ahol 1958-ban magyar-orosz szakos általános iskolai tanári képesítést szerzett. Tanulmányait az ELTE magyar-orosz szakán kiegészítő képzés keretében folytatta, és ott kapott 1959-ben középiskolai tanári diplomát. A családi kötődések, és a szülőváros szeretete visszahozta Egerbe, ahol letelepedett, családot alapított. Házasságából két lánya született, s nekik köszönhetően több unokával gyarapodott a család.

 
A ma is Egerben élő irodalomtörténész pedagógusi pályáját általános iskolai tanárként kezdte, majd 45 évig a tanárképzésben tevékenykedett. Az egri főiskola gyakorló iskolájában eltöltött tanévet követően 1960 szeptemberétől már a főiskola Idegen Nyelvi Lektorátusán oktatott. A nem szakos hallgatók orosz nyelvi képzésében három évig vett részt. 1963-ban átkerült az Irodalomtudományi Tanszékre, ahol nyugdíjazásáig, 1996-ig, s azt követően még óraadóként 2005-ig tevékenykedett a magyar szakos tanárjelöltek képzésében.

 

Tudományos pálya

 

Pályáját a pedagógusképzésben tanársegédként kezdte. 1965-ben az egyetemi doktori címmegszerzésének évében adjunktusi, majd 1974-ben docensi kinevezéssel ismerték el tudományos és oktató munkáját. 1972-ben kinevezték tanszékvezetőnek az Irodalomtudományi Tanszék élére, és e minőségében tevékenykedett 1980-ig. Munkásságának fontos állomása volt a Magyar Tudományos Akadémián 1984-ben megvédett kandidátusi értekezés. A tudományos fokozat megszerzését követő évben főiskolai tanárrá nevezték ki. 1990-től ismét tanszékvezetői megbízatást kapott. A főiskola képzési struktúrájában végrehajtott változtatás, az intézetek felállítása kihatással volt pályafutására. 1991-ben megbízták a felállított új intézet irányításával is. Vezetői megbízatása 1995-ig tartott. Nyugdíjba menetele, 1996 után is folytatta pedagógusi pályáját, óraadóként 2005-ig vett részt a tanárképzésben.


Tanította az első éves tanárjelölteket, bevezette őket az irodalomtudomány alapjaiba. A felsőbb évfolyamos hallgatókat az 1849-1945 közötti időszak irodalomtörténetére oktatta. A korszak drámairodalmát speciális kollégium keretében ismertette meg diákjával. Több ezer tanítványa szakmai munkáját, fejlődését nagy empátiával irányította.


Orosz és német nyelven beszél. Kutatási területe a XX. század első felének magyar prózairodalma. Tudományos tevékenységének középpontjában az egri kötődésű írók - Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Remenyik Zsigmond - életútjának, írói munkásságának kutatása állt. Doktori dolgozatának címe: Gárdonyi Géza útja 1901-ig. Kandidátusi értekezése Bűntudattól a szocializmusig címmel íródott, melyben Remenyik Zsigmond és a modern magyar irodalom kapcsolatát vizsgálta. Az 1980-as évektől kutatásainak középpontjában a 20. századi magyar pikareszk regény állt. Tudományos munkásságának jelentőségét könyvei, továbbá külföldön és Magyarországon jelentős számban megjelent publikációi mutatják.


Oktatói és közéleti munkásságát több alkalommal elismerte munkahelye, lakóhelye Eger, és Heves megye vezetése is.

 

Kitüntetései: Megye Művelődésügyéért - 1972; Heves megye Tanácsának Művészeti Díja - 1974; Oktatásügy Kiváló Dolgozója - 1976; Szocialista Kultúráért - 1979; Kiváló Munkáért - 1988; Eszterházy Károly Főiskola Pro Academia Paedagogica Agriensi díja - 1989; Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Irodalmi Nívódíja – 1996; .

A neves egri pedagógus pályafutása során több tudományos társaság munkájában vett részt. A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak a megalakulásától tagja. A Magyar Irodalomtörténeti Társaságban 1991-től vállalt szerepet, a Heves Megyei Tagozatnak 1991-1996 között elnöke is volt.
 

Jelentős tudományos közéleti tevékenységet is végzett. Szerkesztő bizottsági tag volt a Hevesi Szemle c. lapnál annak megszűnéséig, továbbá az Irodalomtörténet c. szakfolyóiratnál 1985-1990 között.

 

Eger város megbecsült polgára, jelzi ezt 2001-ben a régi múltú Fertálymesteri Testületbe történő megválasztása is. E megtiszteltetés egy-egy városrész – hóstya – egy évig tartó képviseletére hatalmazza fel a megválasztott személyt, aki megbízatása lejárta után a testület örökös tagja marad.

 

Könyvei:

Remenyik Zsigmond. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1973. (Kortársaink).
Szovjet irodalom. Budapest : Tankönyvkiadó, 1973. (Főiskolai jegyzet).
Szöveggyűjtemény a Szovjet irodalom című főiskolai jegyzethez. Budapest : Tankönyvkiadó, 1973.
Eszmék és formák Remenyik Zsigmond írói világában. Budapest : Magvető, 1988.
Gárdonyi közelében : tanulmányok. Eger : Dobó István Vármúzeum, 2000. (Studia Agriensia ; 21.)

 

A Nagy Sándor-gyűjtemény

 

Az értékes állomány elsősorban a főiskolán fél évszázada működő magyar szakos tanárképzést segíti. A gyűjteményt kizárólagosan magyar nyelvű könyvek alkotják. Megjelenési idejük a XX. sz. elejétől az 1990-es évekig terjed. A dokumentumok típusát vizsgálva többségében monográfiák, tanulmánykötetek, életrajzok, negyed részük szépirodalom.


A gyűjtemény tematikailag változatos képet mutat. Az állomány több mint 70 %-a irodalomtudomány, melynek több mint fele a magyar irodalom történetét feldolgozó szakkönyv. Megközelítőleg 70 kötet a társadalomtudomány különböző ágaival, filozófiával, történelemmel és művészettel foglalkozik. A szépirodalmi művek harmada világirodalom. A magyar irodalom képviselőinek alkotásai között több értékes, és hazánkban, kis példányszámban fellelhető határon túli irodalmat reprezentáló kötet növeli a gyűjtemény értékét.

 

A Nagy Sándor-gyűjteményt különgyűjteményként kezeljük, exlibrissel láttuk el. A kötetek elhelyezésénél a könyvtár által alkalmazott ETO-alapú szakrend szerinti besorolást alkalmaztuk, így a gyűjtemény szervesen beépült a meglévő állományba.

 

A gyűjtemény használata

 

Az értékes gyűjteményt a Könyvtár igyekszik az olvasók rendelkezésére bocsátani. A könyvek részletes bibliográfiai adatait megtalálhatják a Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum elektronikus CORVINA katalógusában. A gyűjtemény darabjai kölcsönözhetők, helyben használhatók, és könyvtárközi kölcsönzéssel is hozzáférhetők.